Lendvai Miklós: Temes vármegye nemes családjai I. (Budapest, 1896)
Nemes családok a vármegye visszaállításáig, 1779-ig
1457. évi julius hó 13-án Hunyadi János özvegye és Szilágyi Mihály temesvári kelettel véd- és daczszövetséget kötnek a szentmiklósi Pongráczokkal (Turul, 1890., 107.) . 1458. évi november hó 29-én Mátyás király Temesvárról keltezett levelet ad ki. (Eredetije a tinkovai Macskási-család levéltárában. — Pesty : A szörényi bánság és Szörény vármegye története 1., 283.) Hunyadi János e vidéken, melynek igazi védbástyája volt, hadi érdemeivel óriási birtokot szerzett ; mindössze, bár nem egyszerre, 3 várat, mintegy 8 várost és körülbelül 130 vagy még több falut birt Temes megyében. (Dr Csánki Dezső: Magyarorsz. tört. földrajza a Hunyadiak korában. II., 7.) Ezek elseje Temesvár, melynek várát a hozzá csatolt temesi főispáni méltósággal, a várossal, a hozzá tartozó erősségekkel, városokkal és falvakkal együtt 20000 aranyban 1455-ben és 1456-ban Hunyadi Jánosnak vetette zálogba V. László király. Később, mint különben is királyi birtok, Mátyás király kezére ment át. (Orsz. levltár, Dl. 14981.) Temesvárhoz csatlakoztak kelet felől, a mai temesmegyei földön az Aranyág és Sztancsófalva körül feküdt Borzlyuk vár és város, 30—33 faluból álló uradalmával együtt, mely azonban csak kevés ideig volt a Hunyadiaké, továbbá mintegy 7 falu Temesvártól északnyugatra, a mai Monostor, Kétfél, Szt.-András és délnyugatra Utvin, Parácz és Obád táján. — Távolabb ide, a mai Krassó-Szörény megye földén terültek el Hunyadi első szerzeményei és igazi nagybirtokai, főleg a Bega felső folyása mentén, jelesül Bozsár, mely Hunyadi János halála után fiai és unokája, Korvin János birtoka; továbbá Monostor és Morzsina városok, mely utóbbit 1439-ben, mint az ikusi kerület tartozékát 13 faluval együtt kapta, s a melyek utána szintén Mátyás királyra és Korvin Jánosra szállottak ; a mai Lenkusest vidékén : a régi Suggya helység, melylyel 14 falu járt; valamint Zsupány, 3 faluból álló tartozékával együtt; végül Turd, kissé délebbre mintegy 15 faluval és Szeged helység, ugyane tájon. — Még délebbre (Lugostól délkel.) Zsidóvár vár és város volt Hunyadié, de csak egy ideig, mert tőle a szentmiklósi Pongrácz, aztán a dengelegi Pongrácz-családok, végül Korvin János birtokába jutott, mintegy 47 faluból álló uradalmával együtt, melynek határai délnyugotnak a mai Gavosdián és Ollóságon át egész Dragomiresz tájáig, észak felé pedig a mai Harmadián és Hezeresen át egész Nevincsáig sőt Bálinczig értek. Végül egy ideig zálogban Komjáti város és kerülete is Hunyadi kezén volt. (Dr. Csánki : Magyar, tört. földr. II., 7.) A mai Temesmegye földén ezeken kívül is jelentékeny birtokai voltak Hunyadinak. Bírta nevezetesen a mai Német-Szt-Péter és Fonlak közt feküdt Kerekegyház falut, mely abban az időben egy 8 faluból álló uradalom székhelye volt, s hozzá tartoztak: Azony, Kerek-Vinga, Veres-Vinga, Batonya, Baktornya, Sziond és Kingyed, akkoron arad-, csanád- és temesmegyei faluk. (Haan és Zsilinszky : Békésmegyei Okkár 67. és 68. — Teleki : Hunyadiak kora X., 432.) Ugyancsak 1454-ben Hunyadi János cserébe kapta Nagyfalut a vámszedési joggal tapsondi Anthimi Jánostól. (Hazai Okltár 420. 1.) 1456-ban Hunyadi János uj adomány czímén kapta Zechien (a mai Szécsány) helységet. (Hazai okltár 420. 1.) — Hunyadié volt végül a mai Varadia vidékén állott Ér-Somlyó vár és város, melyhez tartoztak : Érd-Somlyó, Krassófő, Csernolcz, Jabolnok, Varadia és Vízvár. Ezen uradalmat 1448-ban Brankovics despota Hunyaditól váltságul kicsikarta. A Hunyadi-család temesmegyei birtokviszonyaira világot vetnek még a következők: 1456-ban Hunyadi László és Mátyás beszterczei grófok rokonuknak, horogszegi Szilágyi Mihály nándorfehérvári kapitánynak adták a temes megyei Kiszete.