Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája. Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. II. kötet. Második rész. (1895)
LVI. Arad a reformok korszakában
pedig a Szentháromság szobra előtt vont sátorban hallgatta meg a misét, melyet Lonovics püspök mondott. A Fejér-Keresztben tartott ebéden, melyet háromszáz vendég számára maga a főherczeg rendelt, óriási lelkesedést keltett, midőn azoknak, kik őt éltették, Vörösmarty versével felelte, hogy »Addig éljen, míg a honnak él.« »Az a nagybajuszú Palatínus Pista, Ki midőn köztetek az áldomást itta, Ékes magyar nyelven azt merte beszélni, Hogy addig él, míg ő hazának fog élni«, — egy esztendő múlva már félreállt a vihar elől s ugyanaz a Sárosy, a ki az aradi ligetben őt megverselte, ugyanazon ligetben szavalta el másfélesztendő múlva »Arany Trombitá«-jából, hogy »Mondjuk azt, a mit ő magának óhajta.« A népek történetében ennyit érnek »a nagy napok nefelejtsei !« István főherczeg különben az ünnep délutánján alaposan szemügyre vette az aradi várat is és aligha gondolt arra, hogy alig egy év múlva bombázni fogják onnan azt a szép, ifjú várost, melyet annyira megszeretett. Másnap, 15.-én, Temesvár felé folytatta útját. Szept. 17.-én már megye Bohus János és Bíró Imre. lent a király kézirata, melylyel országgyűlést hirdetett. Aradvármegye szabadelvű utasításokat adott követeinek, Bohus Jánosnak és Bíró Imrének. Mert igaz ugyan, hogy 1845. aug. 18., vagyis Faschó József székfoglalása óta), Aradnak is bajlakodnia kellett az administratori rendszerrel, a vármegye azonban továbbra is ellenzéki maradt. 1847. különösen élesen kelt ki a bécsi körök azon szándéka ellen, hogy a szolnok-aradi vasútvonal helyett inkább a szolnok-czegléd-szegedit akarta kiépíttetni, holott azt a vonalat már az Erdélylyel való unió szempontjából is égetően szükségesnek tartotta). Az 1847. november 12.-én annyi század után ismét magyarúl megnyitott országgyűlés nádorrá választotta István főherczeget s már decz. 1) Aradi jk. 1847. 3255. és 3373. sz. Lakatos, I. 96—97. Lendesz Elek, Sárosy Gyula ismeretlen verse. Alföld, 1893., 133. sz. Horváth, Huszonöt év, III. 179. Az ünnep emlékképe ily czímmel jelent meg: »István ő cs. kir. főherczegségének, Magyarország fenséges helytartójának hazánk érdekében tett dicső körutazása alkalmával f. évi Sz. Mihály hó 14.-kén Aradon tartott születésnapi ünnepélye emlékrajzát kiadá és ő cs. kir. főherczegsége fens. István Magyarország nádorának legmélyebb tisztelettel ajánlja Engerth Vilmos Norbert.« Középső része kisebbítve e könyvben az 550. és Kisjenő az 531. lapon. —) Faschónak és M. Institoris János főjegyzőnek beszédei megjelentek Aradon, 41. 12 levélen. Atzél P. emlékbeszéde Faschó felett: Alföld, 1886. máj. 17. ( 3) Aradm. jk. 1847., 258. sz.