Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870)
Történeti előzmények - XI. Közmiveltség, ipar, kereskedelem, művészet, iskolák, irodalom
Pecz Gyula. Szül. Győrött. Tanulmányait itt kezdette, Sopronban folytatta, a németországi egyetemeken bevégezte. 1848—1853 szarvasi főiskolai tanár volt, ezen év ólta pedig mezőberényi ev. német lelkész. Számos, különösen történeti szakba vágó értekezései a prot. egyházi lapban a váczi almanachban és más folyóiratokban jelentek meg. Kéziratban van: a magyarországi prot. egyház története, melynek mielőbb való megjelenését óhajtva várjuk. Placskó István: Szül. Bakabányán 1806 eszt. Iskoláit végezte Selmeczen, Pozsonyban és a bécsi prot. theol. tanintézeten. Ezek végeztével először Szeberényi János bányaker. püspök oldala mellett volt segéd, azután Drényén és 1849—1855. Szarvason rendes lelkész. Jeles egyházi szónok lévén, több beszéde a hívek által, némelyike magyar nyelvre is lefordítva, kiadatott. Munkái több kiadást értek s máig is használtatnak. Ezek: Krestansko evang. Katechysmus. Pest, 1846. Priprawa ev. mládenku konfirmacii. Szarvas 1848. Reöck István. Szül. 1818. Monokon Zemplén vm. Eperjesen és Pesten lakván, az 1848. észt. mozgalmakban élénk részt vett. Később B-Csabára tette át lakását, hol jelenleg is él. A békési gazdasági egyesületnek alelnöke. Legújabban megjelent tőle: Útmutatás a dohánytermesztésre. Pest, 1868. „Az állattenyésztésről.“ 1869. Rimler Károly. Szül. N.- Lévárdon Pozsony várm. 1824. Tanulmányait Bazinban és Posonyban végezte. Azután több úri háznál volt nevelő, honnan B.Csabára hivatott meg elemi tanítónak, később pedig a polgári osztályba tétetett át s egyszersmind magyar egyházi szónokká választatott. 1861. észt. nagyváradi lelkésszé lett, hol mindekkoráig áldással működik. Több értekezésen kívül, melyek a Néptanítók könyvében jelentek meg, kiadott Olvasó könyvet ágost. hitv. ev. iskolák számára. Pest, 1860. Sárossy Gyula, Legjelesebb költőink egyike. Született Boros Sebesen Arad várm. 1816. Febr. 12. Neveltetett Békésvármegyében Füzesgyarmaton, hová édes anyja másodszor ment volt férjhez. Iskoláit végezte M Berényben és Eperjesen, hol az akkor keletkezett magyar társaságnak titoknoka volt. Alig hogy tanulmányait befejezte, ékes tolla sáros vármegyei első aljegyzői hivatalra juttatta. Később az aradi váltótörvényszék ülnökévé lévén, további pályáját megszakította az 1848 észt. forradalom. 1849. észt. irta a