Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870)

Békés vármegye egyes helyei, városok, faluk, puszták

Komlós. Vagy a mint most, más hasonnevű helyektől való megkülömböztetés végett neveztetik: Tót-Komlós, virágzó evang. tót község az úgynevezett Szárazér*) mellett, Békés­vármegyéhez tartozik, de Csanád vármegye által, mint egy sziget, minden oldalról körül van véve. Határterülete most csak 12442 hold. Azelőtt terjedelmesebb volt, de egy 1754 észt. bevégzett határpör következtében hétezer holdnyi terület a komlósiaktól elvétetett s a kincstárnak, a Csanádi püspöknek és gr. Károlyiaknak oda ítéltetett. Komlósnak földesurai, a mostani település óta helyben soha sem lakván, a komlósi földmivelő az urbért, a robotot, a dézmát nevéről is alig ismerte s lévén a községnek mal­mai, fekvőségei, a komlósi nép házi adót sohasem fizetett. Nevezetes Komlós arról, hogy hol Békés, hol Csanád vármegyéhez tartozik. Nevezetesen a legrégibb időktől a mohácsi vészig, azután 1560—1745 észt. ismét 1747 észt. továbbá 1849—1861 észt. végre 1863—1865 észt. Csanád­­hoz, a közben eső években pedig Békéshez volt kapcsolva. Ennek az volt a következménye, hogy sokszor Békés is Csanád is adó alá vetette. Lakosainak száma : Ágostai hitvallású — 7796. Római kath. — 204. Helvét hitvallású — 32. Zsidó — 50. Öszv. 8082 lélek. A mi Komlósnak múltját illeti, bizonyos, hogy itt már a XV. században falu volt, még pedig azon helyen, hol az egyházi földek vannak, mint a hol nemcsak a népnél szájon forgó hagyomány szerént a hajdani Komlós állott. *) Szárazér, valaha a Marosnak egy ága, Arad mellett szakadt ki a Marosból s Makónál ömlött ismét ebbe. Érinti Tornyát, Kom­­lóst, Földeákot. S ámbár most már egészen kiszáradt s szántás alá vétetett, mindazonáltal medre még most is néhol 10—12 öl széles. 1816 észt­ medre még oly mély volt, hogy egy csapat katona, az akkori förgetegben eltévedvén, egy lábig a Szárazérben lelte halálát.

Next