Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870)
Békés vármegye egyes helyei, városok, faluk, puszták
termő hely. Ördögárka, Pakacz, hajdan falu. Lakosai állítólag csehek voltak, kiket a ráczok dulásai szorítottak ki innen. A falu helyét sok égetett tégla mutatja. Paphalma, e halmon hajdan állítólag, zárda állott. Pinczezug. Siskás, siskatermő hely. Tekerő. Tikos vagy csíkos, vizeiben hajdan sok csík tenyészett. Tüdőslapos, Tuzokos, Várhely, Fásnak a szeghalmiak által birt részén, hajdan állítólag vár volt. Vermes, hajdan sok farkasfogó verem állott itt. Vesszősér, sok korczvesszőt termett. Kőrös Ladány a régi okiratokban hol Ladány, hol Nadány névvel fordul elő. E nevet Palugyay Imre a „ladány, nadány“ szótól származtatja, mely zsidó és chaldeai nyelven tokot, hüvelyt jelent. Szerinte ez elnevezését a hely még Ázsiából hozta volna. Régi, ősi birtoka volt Ladány a kőrösnadányi Nadányiaknak. Családi hagyomány szerént még első foglalás jogán bírták azt. Első tudvalévő birtokosa és igy a ladányiaknak egyik valószínű őse volt a főispánok közt már említett Péter gróf, ki a zástyi apátságot alapítván 1067 észt, erre ruházta ladányi birtokának egy részét is, nevezetesen öt halastavat és hét ekényi földet. Az alapitó levélben Ladány még pusztának (praedium) neveztetik. Ellenben a nagyváradi regestrum szerént a XIII. század elején már falu volt, még pedig egy a tekintélyesebbek közül, mint melyben a nevezett regestrumban gyakran említett Csépán vagy István nevű szentszéki ügyvivő lakott. A XIV. század elején már plébániája is említtetik, nevezetesen 1330 észt. Miklós nevű papja a római pápa számára fizetett 10, 1334 észt. pedig Gergely papja hat garas adót. Ha ezen adómennyiségből vonunk következtetést, e szerént Ladány valamennyi körülfekvő egyháznál jövedelmezőbb volt, mert kivévén Békést és a kulcsi apátságot, egynek papjára sem volt róva oly tetemes adó, mint Ladányéra. Ugyanezen században, nevezetesen 1370 észt, nagypéntek utáni 19. napon László nádor és oppelni herczeg a békés és zarándvármegyei nemességgel Ladány gyepén tartott közgyűlést, a mint egy, Bélmegyert és a Kanya családot érdeklő, a gr. Károlyiak levéltárában lévő, okiratból kitetszik. 1479 őszt emlittetik már Ladánynak a Kőrösön lévő hídja, melyről a vám a Nadányi családot illette, valamint a Nadányiak kastélya, mely akkor Nadányi Mihályé volt.