Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870)
Békés vármegye egyes helyei, városok, faluk, puszták
Ez a név: Megyer, még Almos vezérrel jött Európába. Ugyanis bíborban született Constantin szerént azon hét kabar nemzetségek egyike, melyek, új hazát keresendők, Almossal egyesültek, a Megyer nemzetség volt._ Annyit tehetett e név kabar nyelven, mint a németben die March, Mark, azaz határ, határszél. Innen származhattak e szavak: vármegye (der Umkreis, die Begränzung, die Mark einer Festung) és mesgye (die Begränzungslinie zwischen zwei benachbarten Feldern). A Megyer nemzetség a nyolcz kabar nemzetségek közt szélről lakhatott s mintegy határőrséget képezhetett s azért neveztetett Megyernek. Mezőmegyer már a XIII. század elején falu volt. Mint ilyen emlittetik az 1219 évnél a nyáradi regestrum 1174. és egy 1295 esztendőről szóló határjárási okmányban , mely okmánytárunkban olvasható, s melyben Megyer Methernek van írva s úgy jó elő, mint Murullal (most Murvahely) határos falu. Hogy ki bírta ekkor Megyert, azt az okmány nem említi. De már a következő században a nagybirtoké gerlai Abrahamffy család kezén találjuk. E hatalmas családnak egyik főbirtoka volt Megyer. Minélfogva Megyeren a XV. században várként megerősített kastélyt építettek. E kastélyban lakott Abrahamffy Tamás, Péternek a főispánnak s Sebestyénnek a tiszántúli lovasság fővezérének atyja, s gutaütésbe esvén, ugyancsak e kastélyban békéit meg a Maróthyakkal az orodi káptalan küldöttei jelenlétében s megszüntette az ellenök indított hatalmaskodási pert. E kastély később, valószínűleg az Abrahamffy családba való beházasodás útján, a mezőmegyeri Székely család kezére került. A XV. század elején bírt a mezőmegyeri Székely Benedek, Zápolya János királynak egyik fővezére. Halála után 1556 észt. Mágocsi Gáspár gyulai várkapitány földig leromboltatta s sánczait behuzatta, minthogy Benedeknek fiai Márton és Miklós a Zápolyapártiakkal czimboráltak. Hogy mely helyen állott e kastély, azt teljes bizonyossággal meghatározni nem lehet. Úgy látszik azonban, hogy a mostani Szemian Samuféle tanyán, mert ott, egy domb körül, még most is találnak régi pénzeket, fegyver és sarkantyú darabokat, házi edények töredékeit s temérdek téglát hánytak ki a földből. Mezőmegyer már a XIV. században templommal ellátott virágzó egyház volt. Ez kitetszik az 1383 észt, ősz-