Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870)

Békés vármegye egyes helyei, városok, faluk, puszták

Marony, Orosháza közelében fekvő puszta. A régi okiratok­ban Murony és Monor név alatt fordul elő. Ezen utolsó néven már a nyáradi regestrum 45­­. elője és igy már a XIII. század első felében falu volt. Murony a vegyesházi királyok korában a várme­gyénkben sokat birt muronyi Veer családé volt. Később ezen család Kőröstartsát, azután Doboznak egy részét szerezte meg, a honnan a Vérek a „kőröstartsai“ és „dobozi“ előnevet vették fel. Amazok a mohácsi vész után Erdélybe költözködvén, még most is e testvérházának legtekintélye­sebb családjai közé tartoznak.*) Az 1560 észt. öszveírás szerént Maronynak birtokosai voltak: a királyi felség, Kis Tamás és Banoviczi György. Állott pedig akkor a község 22 kapuból. A török hadjáratok alatt elpusztult. Rákóczy György, már mint pusztát, adományozta azt 1649 észt. Baka Ferencz borosjenői alvárnagynak és Szél Pál ottani zsoldos lovas­­katonának, azon hű szolgálataikért, melyeket még boldo­gult atyja életében a borosjenői vár megtartása körül tettek. Hogy ezek valósággal bevezettettek-e törvényesen a bir­tokba vagy nem? annak nyoma nincs. Máskép Mezőmegyer, így neveztetik Csaba határá­nak Berény felé eső része s rajta a csabaiaknak részint szőllőskertjeik, részint szántóföldjeik vannak. Másik része Doboz községének birtoka s ez Dobozmegyernek neveztetik. Jényi Ferencz nádor által, több birtokokkal együtt, békés­vármegyei Maráz is Krechich Györgynek, Szalatnay György­nek és Tanturich Istvánnak adományoztatott. *) A békési köznép még most is emlegeti, hogy mikor Gyula vára a töröknek feladatott, ott vitézkedett többek közt Monornak földesura „borzas bajuszé“ Monory István is. Várjon ez a borzas bajuszó vitéz valóban történeti személy-e ? Azon történetírók köny­veiben, kik Gyula vára veszedelmét leírták, sehol róla említés nincs.

Next