Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870)
Békés vármegye egyes helyei, városok, faluk, puszták
Káka, Szarvas városa határához tartozó puszta. Az előtt, amint feljebb mondatott, benyúlt egész odáig, ahol most Szarvas városa áll, nevezetesen a szarvasi főutczának Orosháza felé fekvő oldala, a városháza, a nagy vendégfogadó a kákai pusztán van építve. Nevét a rétjeiben azelőtt buján termett kákától vette. A XVI. század elején Kákának egy részét bírták a Kubini és a patholti Gyulaffy családok. Ezek közül Kubini László deák, a budai várnak tiszttartója és patholti Gyulaffy István a magok részét 1512 észt örökáron eladták Telegdi Istvánnak s örököseinek. Másik részét Kákának bízták az 1561 észt. öszveírás szerént Ujlaky Sebestyén, Szalay Albert, Toldy Miklós, Bánrévi Péter, Sárossy István és Bagdosy Ferencz. Ezeknek birtokuk csaknem negyven porta volt. A falu a török hódoltság alatt pusztult el. Mikor 1733 észt, a vármegyei küldöttség ott járt, már régi templomának alig látszottak fundamentumai. Ezeket, még pedig a kákai halom környékén, valamint sánczok nyomait még most is ki lehet venni, ami azt mutatja, hogy a falu hajdan e tájon állott. Ugyanott kiszántattak sok téglák, bögrék, pénzek, fegyverdarabok. Egy különös nagyságú, gr. Mitrovszky urad. főtisztjénél ma is látható, tallérnagyságu, csillaghegyes, aczél sarkantyú kiváltképen figyelmet érdemel. Kamut. Ezen sok tekintetben nevezetes puszta, jelenleg a herényi határnak kiegészítő része. Előfordul a régi okmányokban Kamavich, vagy Kamavlchér név alatt. Neveztetett Kerekigyúrnak is, azért, mert egyrészt Kereki, másrészt Gyúr közt fekszik. A XV. században e faluban volt fészke a Kamuthy családnak, mely a békésvármegyei legjelesebb birtokos családok közé tartozott. 1461 észt, midőn a Maróthyak Zeleméres vagy Királyság nevű birtokukért igénypört támasztottak, a vizsgáié' '