Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
Csapegyház község története. 95 rég, mert nem kevesebb, mint 33 nemes ember lakja. Ezek, mivel Endrőd határait keményen védték, Gyoma földesuraival, a Neczpályakkal, pörbe keveredtek, de ekkor kibékültek.1) Hogy biztosabb legyen a béke, ugyan ezen évben határt jártak a két község között. A Keselyűshalomtól kezdve északra vonult a határvonal s a Körözsig 6 határdombot emeltek vagy újítottak meg, aztán a Körözsön átmenve a Körözs partján, továbbá a Hosszútó, másként Szele nevű halastó mellett állították föl az utolsó határjeleket. Megjegyzendő, hogy a Körözsnél nem érintkezett közvetlenül Endrőd és Gyoma határa, mert köztük esett egy Keresztúr, másként Nyárszeg nevű kis község.2) A XV. és XVI. században: Balassa, Bereczky, Bernáthy, Both, Botos, Dienes, Eszes, Farkas, Fodor, Haranghy, Harasztos, Kamuthy, Keresszegi, Kis, Köre, Kövér, Nemes, Seres, Vasas és Veres családok lakták Endrődöt.3) Közülök többnek tagjai — mint láttuk — megyénk alispánjai, szolgabirái, országgyűlési követei voltak s így természetesen nem lehetett utolsó az a község, hol az ilyen családok udvarházai voltak. Papja 1552-ben még megfizette a trienti zsinatra utazó követnek járó 3 frtot.4) A XVI. század közepén némely gazdagabb család jobbágyokat is telepített az addig csupa nemesektől lakott faluba. 1556-ban Eszes Kelemen, Haranghy Gáspár, özv. Eszes Lászlóné és Bernáthi András jobbágyai közösen fizettek 8 frtot. 1560-ban csak Haranghy Gáspár és Veres György jobbágyai fizettek 1 —1 kapu után, mert Botos János, Dienes Boldizsár és Balázs jobbágyai nemes üléseken laktak. 1562-ben Rárósy Péter jobbágyai 4, Botos Jánoséi 2, Veres Györgyéi 1, 1564-ben Zákány András jobbágyai 2, Eszes Kelemenéi 1, és Veres Györgyéi ismét 1 kapu után fizetnek.5) E jobbágyok jóformán csakis jószágtenyésztéssel foglalkoztak, mert pl. 1561—2-ben nincs semmi vetésük.6) Az 1563-iki jobbágy összeírásból Endrőd, mint túlnyomó részben nemesi község, kimaradt. 1557—8 defterből azonban tudjuk, hogy 35 (32 régi, 3 új) ház volt benne, s így lakossága 70 családra vagyis 350 főre tehető. 1) Justh. k. — 2) U. o. — 3) L. az illető családoknál. — 4) Venczell A. gyűjt. — 5) Dical. conscript. — 6) Regest, decim. — Kincstári defterek II. k. 204. Hibásan »Endrénknek van irva a község neve.