Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
98 Eperjes község története. Kondorost, tíz év múlva pedig haszonbérbe adta nekik a simai pusztát.1) Így emelkedett aztán Endrőd határa a mult században 26029 (1200 köles) holdra, melyből 1 1788 volt használható szántásra, a többit pedig legelőnek használták.2) Ujabb időben közigazgatásilag a csejti pusztát is Endrődhöz csatolták s így ma az endrődi határ 26241 kataszt holdra rúg. Tettleg a lakosok 1773-ban 2963 (1200 löles) hold földet műveltek, 1852-ben pedig 8572 kataszt holdat. 1798-ban Endrőd a szarvasi rátához csatoltatott s ekként a Stockhammer, később egy részben a báró Drechsler család lett földesura. A Stockhammer rész 1839-ben a Szitányi Ullmann s nemsokára a Wodianer családélén. A legelő elkülönítést a földesurak és a községi lakosok között barátságos úton már 1837-ben megkisérlették, de ez akkor nem sikerült.3) húsz év múlva per útján történt meg ez elkülönítés s minden telek után a közös legelőből 24 hold jutott; az egész Endrődöt pedig ekkor 236 és 1/8 telekre számították.4) 1732-ben 251 lelek lakott Endrődön; 1764-ben már 1222-re emelkedett a lakosok száma.5) 1773-ban 191 telkes jobbágy, 74 házas zsellér, 90 házatlan zsellér, 15 iparos és egy kereskedő család vagyis mintegy 1855 lélek lakott itt 266 házban. A házak száma 1827-ben 631, 1850-ben 879, 1890-ben 1807-re ment. Az 1827-iki összeíráskor már 5610 lélek lakott Endrődön; 1850-ben 6847, 1890-ben pedig 10808. Ez utóbbiak 95 kivételével mind magyarok s közülök 10444 róm. kath., 8 gör. kath., 7 gör. kel., 6 örmény kel., 87 ág. ev., 169 ev. ref., 179 zsidó. Mint az általános történetben említők, Endrőd megyénknek ama nevezetes helye, mely egy század leforgása alatt teljesen megmagyarosodott, noha 1731-ben a lakosság nagyobb része még tót volt. Hogyan keletkezett Vida alapítványából az itt levő szegényház ? fentebb (lásd I. k. XXX. fejezet) beszéltük el.6) l) Jk. XIII. 311—7. — 2) Károlyi K. R. F. B. nr. 6. — 3) Jk. 1837. év 228. 1175.— •») Úrbéri iratok a megyei lt -ban. — 5) Váradi püspöki k. Visit, canon. — 4) A határ múltjára nézve v. ö. még Puszta-Kondoros, Keresztúr, Nyárszeg, Bercsényegyház, Sima, Tölgy és Csejt községek történetét.