Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
Nadány 1. Körözs-Ladány. Nagy-Gyarmat 1. Füzes-Gyarmat. Nagy-Harang. (Belharangh 1402. Belseu-Harang 1488. Nagh-Harang 1552.) ILLETET lásd Kis-Harangnál. A XIV. és XV. századokban mindig Belső- vagy Bel-Harangnak hívták, mert a Macskásér és Berettyó közt levő szigeten belül esett, s csak a XVI. században kapta Nagy-Harang nevét. 1360-ban említik először s ettől kezdve mindenkoron kis nemesek bírják. 1360-ban Bátorfia István egy részét leánynegyed fejében átadta vejének. Az átadott rész az Edesér mellett esett.") 1370-ben panaszt tesznek birtokosai, hogy Nadányi Miklós házukból két ökröt elhajtatott.2) 1402-ben Belharangi Gergely három fia beiktattatja magát itt levő részeikbe.3) 1405-ben pedig ugyanők három részre osztják az Edesértől kezdődő s egészen Pálfia János, régi nagy-harangi birtokos, határjeléig terjedő részüket.4) 1458-ban Szeghy István 8 hold, Ösvény felé eső s állítólag Kis-Haranghoz tartozó földet Nagy-Haranghoz foglalt el.5) 1488-ban a Baby és Belső-Haranghy családok Császárülése nevű határrészét a csirányi és ösvényi birtokosok ellen védik. Ösvény felől ekkoriban a Leányér választotta el. Ez év emlékét a ma is meglevő Leányhalom őrzi...) 1500 körül egy részét Búzás Máté szerzi meg.7) 1556-ban két olyan birtokosa is van (Haranghy János és Szabó Balázs nevűek), kik i) B. O. I. 308-9. — 2) Bárányi k. f. 23. — 3) B. O. I. 506. - •2) B. (). I. 307. -5) Nad. k. — 6) Bárányi k. f. 23. Váradi püspökségi urad. k.