Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
286 Szarvas. (Zarvas 1461. Szarvashalom 1469.) Megyénk északnyugati részén a Hármas-Körözs balpartján áll. Nevét a mai ág. ev. nagytemplom helyén egykoron létező Szarvashalomról kapta. A tatárjárás előtt a Székes-Fehérvárról, illetőleg Csepelszigetről, Csongrád, Bődi-rév, Szentes s Mező-Túr irányában Biharra vezető nagy országút e Szarvashalomnál ment át a Körözsön s azért a Névtelen jegyző a Bihar ostromára induló magyarokat is a »Mons Cervinus,« Szarvashalom mellett úsztatja át a Körözsön.1) Jóval később e halom mellett egy kis község keletkezett, (az 1290-ben előforduló Szarvashalom alatt nem a mi Szarvasunkat, hanem a Szolnoktól északnyugatra, Ujszász mellett esőt kell érteni.) s biztos az, hogy a mi Szarvasunk már 1461-ben létezett s az Ábránfyak bírták. Ez alkalommal már Szarvasnak írják,2) de 1469-ben még Szarvashalomnak. Magának a községnek nagyon csekély határa volt s így nem valami sokat ért, de jövedelmezővé tette véve a Körözsön, mely már 1469-ben fönnállott. Ugyancsak ez évben a kis község négy birtokos között oszlott meg,s igy aztán nem volt nehéz a XV-ik század egyik pénzes emberének Muronyi Veér Andrásnak 1471-ben az egészet megszereznie, legalább is zálogjogon úgy, hogy 1472. november 2-án Ölyvedi Földes Demeter őt az egész Szarvas birtokába iktatta be.4) 1493-ban junius 24 táján az Ábránfyak erővel visszavették ugyan tőle,5) de nemsokára szeptember elején Veér András lemondott Környékez való minden jogáról, csakhogy őt az Ábránfyak Szarvas birtokában ne háborgassák.6) Veér András gyermekei már nem bírták magukat megtartani az egész Szarvas birtokában, így 1507-ben Veér II. András két puszta telket elzálogosít Palóczy Péternek.7) 1532—33-ban, midőn a Veéreknek leánynegyedet kellett volna belőle kiadniok, az oklevelek szerint Szarvasnak már csak egy része volt az övék.8) Az 1552—64-iki összeírások szerint pedig Szarvasnak egynegyed része volt a Veér családé, a többi háromnegyed részen az Ab 1) Hist. Hung. Fontes. Dom. II. 44. — 2) B. 0. I. 69. — 3) B. 0. I. 85. — «) B. 0. — 5) Teleki lt. Elench. XV. f. 1. - 6) Muz. K. 1539-ik évnél. — 7) Teleki lt. Elench. XV. f. 1. Másolat. - 8) B. 0. I. 153.