Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
293 nál maradt szeghalmi uradalmat 1405-ben október 9-én Zsigmond király Maróthy Jánosnak ajándékozta s őt még ez év november 2-án be is iktatták Szeghalom birtokába.10 birta aztán haláláig s azért 1418-ban ő tiltakozik az ellen, hogy Szeghalom határait a szomszédos birtokosok fogsága idejében egy kissé megcsipkedték.2) Az ő idejében, 1432-ben, történt az is, hogy a szeghalmi jobbágyok egy füzesgyarmati jobbágyot erővel falujukba költöztettek.3) Az ő halála után Szeghalom a hozzá tartozó községekkel együtt leányára, Annára, Csáky Ferencz biharmegyei főispán nejére, szállott; s ettől kezdve egész 1642-ig mindig a gróf Csáky család birta Szeghalomnak java részét.4) E család kegyelméből kapta a váradi káptalan még 1492 előtt a falunak mintegy negyedrészét.5) A gróf Csáky család volt oka annak is, hogy Szeghalmot megyénk sok időre elveszítette úgy, hogy az csak 1700-ben került megint megyénknek joghatósága alá.6) Másrészt az is tagadhatatlan, hogy a Csáky család Szeghalmot a XV-ik század végén, de még 1511 előtt várossá tette, és számára vámot szerzett. E vámszedés ellen azonban 1518-ban a biharmegyei nemeseknek alapos kifogásaik voltak s azért 1520-ban egy biharmegyei bizottság megszemlélte Szeghalom határát. Kitűnt ez alkalommal, hogy a vámszedés fejében a Csákyak tulajdonképen semmiféle hidat nem tartanak fenn, hanem csak Csökmő határában a nagy éven át készítettek egy töltést. A jobbágyoknak terhes szekér után 8 dénárt, üres szekér után 4 dénárt , egy ökör után egy dénárt, magukért, ha gyalog mentek, egy dénárt, ha lovon, két dénárt kellett fizetniök.8) 1496-ban már jövedelem-forrásként említik a szeghalmi malmot is, melynek az 1405-iki adomány levélben még semmi nyoma sincs.9) A Csáky család többször nagy küzdelmet volt kénytelen kiállani, hogy magát Szeghalom birtokában fentarthassa. 1483-ban Perényi Jánosné, Csáky Magdolna, követelt belőle leány-negyedet.10) 1496-ban Alagi Bökény Benedek javára Szeghalmon Csáky Benedek birtokából lefoglalják azon telket, melyen Túri Gergely lakott, Csáky Mihály részéből pedig azon telkeket, hol Botos Illés és Túri Imre laktak.11) Ez is leány-negyed jogán követelte e fel- 1) B. O. II. 19. — 2) u. o. I. 45. — 3) Nad. K. I. 5. — *) B. 0. I. 102. Csáky l.. 3. nr. 20. — &) B. 0. I. 107. — 6) L. e mű I. k. II. fejezet. B. 0. I. 112—3.— 8) Dl. 23,348. — 9) Csáky l. f. 3. nr. 20. ") B. 0. I. 102. — ") Csáky l. f. 3. nr. 20.