Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
330 tozik s Hunyady János birtoka.1) Később Mátyás király, mindamellett, hogy anyja 1463-ban eltiltotta őt e falunak elidegenítésétől,2) a tőle kedvelt nagylaki Jaksyth családnak ajándékozta. 1472-ben már a Jaksythok bírták, mert csak igy érthető, hogy ez évben az ő jobbágyai a Tót-Kutastól északra eső Földvár határait háborgatták.9) A Jaksytok maradtak aztán majd egy századig urai e falunak s rólok nevezték is el ezt Tót-Kutasnak. 1562-ben Özv. Dóczy Miklósné, született Jaksyth Erzsébet a falu földesurai lakosai 11 kapu után fizetnek adót.4) Az 1557—8-iki török defter szerint lakosai magyarok voltak; a falu 7 házból állott s a Csanádi török kerülethez volt csatolva.5) A XVII-dik században már puszta volt. 1646-ban Kovács János, Szél Mihály, Zólyomi György és Török Bálint kapják a királytól.6) Mivel a hódmezővásárhelyiek kezdték használni minden bérfizetés nélkül, 1653-ban Török Bálint ez ellen tiltakozott.7) Mindhiába, Tót-Kutas a mult században egyike volt azon pusztáknak, melyek a roppant terjedelmű vásárhelyi határt alkották s területe csak Sámsonnal együtt az 1877. I. t.-cz. 22. §-a értelmében került megyénkhez. 1779-ben az egykori falu templomának romjai a Szárazés partján még meglátszottak.8) Tőke monostora. (Twkemonostora 1456.) 1456-ban Szentetornyához vagy Csabacsűdhöz tartozó puszta.9) Ezentúl nyoma vész. Tölgy. (Teulgh 1418.; Tölgy 1564.) Endrődtől nyugatra a Hármas-Körözs balpartján állott. Oly ritka volt e tájékon a tölgyfa, hogy az itt levő elégséges volt a körülötte épült falunak megkülömböztetésére is. 1418-ban egy része már Maróthy Jánosé.10) A Maróthy család kihalása után e 1) Münch. Máj. 1456. — 2) Dl. 15,862. — 3) Dl. 17,290. — 4) Rácz A. zarándi egyházmegye tört. 108. — 5) Török defterek II. 196. — 6) B. C. I. 239. — Harr. B. B. 3. — 8) Évk. IX. 48. - 9) Münch. Más. — 10) B. C. I. 45.