Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
Csaba. (Chaba 1383, Chyaba 1552.) IgOST a többi, ilynevű községektől való megkülönböztetés végett Békés-Csabának is hívják. Hajdan Mező-Megyer, Gerla, Vesze, Fövenyes, Gerendás és Mező-Sopron falvaks® tól volt körülvéve. Még az Árpádkor vége felé is kedvelt és széltében használt volt a magyarok közt a Csaba személynév. Egyik ilyen Csabától vette nevét az itt tárgyalt Csaba község, illetőleg város is. Írott emlékek 1332-ben említik először. Pál nevű papja ekkor 6 garast fizet pápai tized fejében. 1337-ben már Miklósnak hívják papját s ez ugyanazon czélra 4 garast fizetett.1) Egyházi javadalma továbbra is a középszerűek közé tartozott, mert 1552-ben papjának csak 3 forintot kellett volna fizetnie a trienti zsinatra utazó követek számára, ámde azzal is hátralékban maradt.2) Birtokosa volt a XIV—XVI. századokban a Gerlai Ábránfy család. 1383-ban e család négy tagja úgy osztozott meg Csabán, hogy a Ferencz jobbágy házától délre eső, egy sorban levő telkeket és még azt, melyen Péter fia Tamás lakott, II. Miklósnak adta, a többit pedig közös vagyonnak hagyta. Kitűnik ebből, hogy a falu legfeljebb 2 utczából állott. Ezután egy századig semmit sem hallunk Csabáról. Annál sűrűbben emlegetik a XVI. században. 1514. január 7-én Ábránfy I. Sebestény és I. Péter 3 lakatlan, a falu nyugati részén eső *) Monum. Vaticana Hung. S. 1. T. I. 45, 89. — 2) Venczell Antal gyűjt. — 3) B. I. 52.