Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
101 fennállott, mutatja az, hogy 1561-ben Gyulai Gaál András innen idéztett meg egy nemes embert.1) A török uralom idejében a Gyulai Gaál család birtokrészére néhány jobbágy költözött s ezeket 1578-ban arra akarták kényszeríteni, hogy a magyar földesúrnak is szolgáljanak.2) A XVII. században a Dobóczyak (a Gaal család női ágon való utódai) 1650 köröl még kaptak némi haszonbért kis-kamuti földeikért, de az okiratból nem tűnik ki, kis-kamuti, vagy nagy-kamuti lakosok voltak-e azok, kik a haszonbért fizették ?3) 1731-ben még tudták, hogy valaha két kamut volt.1) De aztán e tudat elmosódott, s csak egy, egységes kamuti pusztát ismertek. Ennek nagyobb részét (a régi Kis-Kamut falu határát egészen s a régi Nagy-Kamut határának jórészét) Békés városához csatolták még 1770 előtt.5) A puszta nyugati, kissebb része különálló puszta lett, s ma ezt, a régi Kis-Kamut falutól 7 kilométerrel odább eső területet nevezik kis-kamuti pusztának. Kis-Károly. (Carol 1219. Karon 1398. Károly 1554.) Körözs-Ladánytól kissé észak felé esett. Károly nevű tulajdonosa vagy telepítője után kapta nevét. E Károly név azonban korántsem egy a német Karl-ból később keletkezett Károly keresztnévvel, hanem ős magyar személynév. Kiskároly már a tatárjárás előtt létezett s Hesze nevű idevaló lakos (talán ugyanaz, ki 1219-ben Chysce néven mint békési várjobbágy fordul elő) tanúskodik egyik, sáromteleki szomszédja mellett.) 1326 előtt Tivadar fia Miklós Torday János fiainak, Ugrinnak, Kamacsának és Lászlónak ajándékozta a felét. Ebbe 1326-ban a királyi is beleegyezett, s mivel másik fele a körözsszegi királyi várhoz tartozott, megparancsolta, hogy a két részt egymástól elválaszszák. Julius 3-án csakugyan el is választották ; a nyugati rész jutott a körözsszegi várnak, a keleti a Tordayaknak. Elválasztó jelek voltak : a ma is meglevő Pakácz-tó, az Ördögárok partján levő két jel és a fáregyházi templommal l) Leleszi K. A. 1561. f. 1. nr. 18. — 2) Gaál K. — 3) U. o. — 4) Harr. B. 12. — 5) Jk. XIII. 311—7. — 6) Harr. Más. — 7) Váradi regestrum 247. sz.