Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
234 Korozs-Szentmiklós község története. 1469-ben Békésvármegye itt tartotta egyik törvényszéki gyűlését.1) 1517. táján pedig állandóan vármegyénk székhelye jön egész 1552-ig.2) 1393-ban említik először s ez alkalommal egy részét Kamuthy Gergely Némethy Jakabnak adta át. Alkalmasint hozzátartoztak mint puszták Csapegyháza, Boldogasszonyteleke és Telek, melyeket ez alkalommal mint a Kamuthyak birtokait (possessiones) említenek. Egyik határjel volt Kamut keleti részén a Simonhalma.3) Délnyugati részén a Csaphegyese nevű mezőn és a Kettős-Korhánház mellett az 1525. évben a szentmiklósi jobbágyokkal volt a kamuti nemeseknek valami határvillongásuk s ez alkalommal 5 kamuti nemest arra ítélnek, hogy maguk személyesen tegyenek esküt határuk mellett.4) A falu egyháza Szent-Margit tiszteletére volt szentelve s 1517-ben az ide tartozó Csapszeg nevű erdőben neki is része volt.5) 1552-ben 3 frtot vetnek ki papjára a trienti zsinatra utazó követ költségei fejében, de ez adós maradt vele.6) Mindamellett, hogy e falut főként egytelkes nemesek lakták, mégis egyik-másik birtokos jobbágyokat is telepíthetett ide. Susalics István pl. már 1517-ben gazdatisztet tartott itt,7) mi arra mutat, hogy jobbágyoktól mivelt földei voltak, s 1562-ben az ő özvegyének jobbágyai 3 kapu után fizetnek adót, 1556-ban pedig Csonka Mihály jobbágyai 2 kapu után.8) Az 1557—58-iki defter szerint 20 ház volt benne,és ezeket még 1561-ben is legnagyobbrészt nemesek lakták, mert ez évben 15 nemest idéznek innen a király elé, a miért Békésmegye érdekeiket nagyon is keményen védelmezték.") Ezután sokáig nem szólnak emlékeink Kamutról, de hogy az egykori békésmegyei székhely nemes lakosai szétfutottak, s helyökbe egészen uj faj lépett, azt kétségtelenné teszi a debreczeni superintendens egyik intézkedése. Ez 1675-ben Váraljai Györgyöt rendelte Kamutra papnak még pedig azért, mert az oláh nyelvet értette.11) Tehát ekkor reform, vallású oláhok lakták. — Itt voltak ezek már 1656-ban, mert ez évben mint lakott helyet ajándé 1) Dl. 16,811. — 2) L.emu I.k.I. és IV. fejezet. — 3) Haan M.Is. — 4) Dl. 31,048. — 5) B. C. I. 128. — 6) Venczell A. gyűjt. — 4) Dl. 22,902. — 3) Dical. conscript. — a) Török defterek II. 204. — W) feleszi K. A. 1551. f. 1. nr. 18. — H) Nun Bí'iés vínmgye hajdana. 213.