Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
Csapegyház község története. 69 A XV. században a monostor megszűnt. Csolt falu az Ábránfyaké lett. Ezek a szomszéd Mágorhoz csatolták s ezzel Csolt önálló voltának vége lett. Ma már csak a csóti fok és csóti lapos emlékeztet a régi kis Csolt falura. Csépány 1. Cséfány. Csorvás. (Chorvas 1458, Cyorvas 1558.) Csaba és Orosháza közt esik. Hajdan Csákó-Hegyes, Mező-Sopron, Gerendás, Apácza és Szentetornya falvakkal volt határos. Neve annyit jelent, mint homokos. A XV—XVI. században a gerlai uradalomhoz tartozott s földesurai azéival együtt változtak. 1456-ban említik először mint Szentetornyához tartozó pusztát. 1) De csak egy kis része tartozott oda. Más, nagy részének birtokában két év múlva megerősítik Ábránffy II. Tamást.2) Első ismert lakosa egy Kis Kelemen nevű jobbágy, kinek kocsiját, lovát elvették a gyulai tisztek, midőn a heti vásárra odament.3) második Elekes Gergely, 1471-ben Csorvás bírája, s mint ilyen felügyel, nehogy Csorvás határát megcsonkítsák.4) A falunak egyháza s meglehetősen javadalmazott plébániája volt. 1552-ben papja még 3 frtot fizetett a trienti zsinatra utazó követnek.5) 1552-ben 5, 1553-ban 13, 1556-ban 26 kapu után szedtek adót lakosaitól, ezenkívül ez évben 2 földesúrnak, Ábránfy Boldizsárnak és Petkes Péternek 8 kapuszámra becsült jobbágyai oly szegények voltak, hogy nem tudták az adót megfizetni. 1560-ban csak 15 kapu fizetett; a leggazdagabb földesuraknak, Abránfy Istvánnak és Nagy Balázsnak, jobbágyai hátralékban maradtak. 1562-ben fölvették a kapuk számát 3()-ra, pedig Abránfy Boldizsár jobbágyai ekkor sem fizettek szegénységük miatt. 1564-ben 29 kapu után űzettek, de 2 földesúr jobbágyait most is a szegények rovatába irták.'1) 1) Münch. Más. — 2) B. U. I. 78. — 3) U. o. 81. — U. o. 88. — Venczell A. gyűjt. — 6) Dical. conscript.