Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
292 Szentetornya község története. Szeghalom már az Árpádkor elején egyik nevezetes pontja volt vármegyénknek s innen van, hogy a nagyváradi egyházmegye felosztásakor egy fő-esperességet róla neveztek el, sőt 1219-ben megyénknek körülötte eső területét is »Szeghalm vidékének« irták.) Már 1200 körül a Névtelen jegyző is ismeri s elbeszéléből kitetszik, hogy a Nyírségből Szerepen és Füzesgyarmaton keresztül vonuló út itt olvadt bele a nagyvárad-mezőtúri útba, továbbá, hogy itt a Körözsön keresztül valami átkelő hely (rév vagy gázló) volt. Azért irja, hogy a Tass vezérlete alatt levő magyarok itt akartak átkelni, de Mén-Marót katonái őket e szándékukban megakadályozták.2) Ebből következik az is, hogy a szeghalmi határ most »várhely« nevezetű részén a bihari földvárhoz hasonló erősségnek kellett lennie, noha annak ma már semmi nyoma sincs. Szeghalomnak első ismeretes lakosa Benjámin nevű pap, ki 1220 körül Járomtelki Zakariás mellett tanúskodik.3) Utódjai voltak 1332-ben Gergely pap ; 1333—35-ben Bálint pap ; 1336—37-ben egy másik Gergely pap. E három utóbbi évenkint hét garast fizetett a pápának tizedfejében.4) A község plébániája a gazdagabb javadalmak közé tartozott úgy, hogy 1552-ben papja öt forintot lett volna köteles fizetni a trienti zsinatra utazó követ költségeinek fedezésére.5) Szeghalom már 1330-ban Csökmő, Iráz és Bökény községekkel egy birtoktestet képezett,1') s birtokosa ez ideig hihetőleg a Smaragd-nemzetség volt, mert 1220 táján is a szeghalmi pap után mindjárt a Smaragd nemzetségbeli Pál ispán következik;7) 1330 körül pedig ugyancsak a Smaragd-nemzetség egyik tagja tiltakozik a Szeghalommal határos Torda határjárása ellen.8) 1330-ban azonban a szeghalmi uradalomból a Czibak család is kapott némi részt,9)tán leánynegyedet. Biztos az, hogy 1398-ban a Smaragd nemzetségből kiágazó Geregmezei Veér családnak Miklós nevű tagja birta.10) E család idejében történt, hogy 1339-ben szeptember 27-én Károly király Szeghalmon tartózkodott. Két nappal az előtt még Nagyváradon volt.11) Veér Miklós 1397-ben hűtlenségbe esett s e miatt birtokát is elvesztette. Az így uratla 1) Váradi Regestrum 101. szám. — 2) Hist. Hung. Fontes Domest. II. 25. — 3) Váradi Regestrum 247. — 4) Monum. Vatic. S. I. T. I. 50, 53, 70, 76, 84, 88. — Vencell gyűjt. — 6) Csáky levéltár 339/x. — 7) Váradi regest. 247. — 8) Muz. K. — 7) Csáky K. 339 u .io) B. C. II. 19. — 11) Fejér Cod. dip. VIII./4. 426 és Anjoukori okm. III. 606.