Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig - 2. kötet: A vármegye részletes története (Budapest, 1897)

Előszó

nősen fel fog tűnnie, hogy a czímlapon kitett 1715-ik évnél nem állapodtam meg, hanem a ma is meglévő helységek történetét összeköttetésbe igyekeztem hozni a jelen idővel. Erre nem voltam kötelezve, inkább csak az észszerűség utalt rá, hogy csonka munkát ne végezzek. Mindazáltal ki kell itt emelnem, hogy e rész­ben behatóbb kutatásra nem maradt időm s jobbára csak az utamba került, de kritikailag is megbízható adatokat használtam fel. És azért itt a birtokviszo­nyokra sem lehetett súlyt fektetnem. Meg vagyok győződve, hogy azoknak, kiket szülőföldjük története érdekel, így is kedves dolgot cselekedtem. Az egyes helységeknél közölt elöljárói és lelkészi névsorok is, beismerem, szerfölött hiányosak, de a semminél jobbnak láttam inkább töredékeket közölni, mert ekként mintegy rá­mutattam arra, hogy még e téren is mennyi a tenni, a gyűjteni való. Azonban annak, hogy az elbeszélés fonalát az 1715-ik éven túl nyújtottam, az lett a következménye, hogy munkám terjedelme jóval nagyobb lett, mint eredetileg terveztem, s mint a­mennyire kötelezve voltam. A­helyett tehát, hogy a birtokos családok törté­netét külön is kidolgoztam s még egyszer ugyanazon adatokat csoportosítottam volna, melyeket már az egyes helységeknél felhasználtam, legczélszerűbbnek láttam a kötet végén betűrendben összeállítani név­sorukat. A melléjük tett lapszám mutatja, hogy melyik birtokosról hol van szó. Egyes kiválóbb családok nemzedékrendjét azonban, különösen ha még nem volt meg irodalmunkban, a szövegbe illesztettem. Csanád vármegye közigazgatási bizottsága lehe­tővé tette, hogy e kötethez történeti térképet is csak

Next