Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig - 2. kötet: A vármegye részletes története (Budapest, 1897)
Előszó
nősen fel fog tűnnie, hogy a czímlapon kitett 1715-ik évnél nem állapodtam meg, hanem a ma is meglévő helységek történetét összeköttetésbe igyekeztem hozni a jelen idővel. Erre nem voltam kötelezve, inkább csak az észszerűség utalt rá, hogy csonka munkát ne végezzek. Mindazáltal ki kell itt emelnem, hogy e részben behatóbb kutatásra nem maradt időm s jobbára csak az utamba került, de kritikailag is megbízható adatokat használtam fel. És azért itt a birtokviszonyokra sem lehetett súlyt fektetnem. Meg vagyok győződve, hogy azoknak, kiket szülőföldjük története érdekel, így is kedves dolgot cselekedtem. Az egyes helységeknél közölt elöljárói és lelkészi névsorok is, beismerem, szerfölött hiányosak, de a semminél jobbnak láttam inkább töredékeket közölni, mert ekként mintegy rámutattam arra, hogy még e téren is mennyi a tenni, a gyűjteni való. Azonban annak, hogy az elbeszélés fonalát az 1715-ik éven túl nyújtottam, az lett a következménye, hogy munkám terjedelme jóval nagyobb lett, mint eredetileg terveztem, s mint amennyire kötelezve voltam. Ahelyett tehát, hogy a birtokos családok történetét külön is kidolgoztam s még egyszer ugyanazon adatokat csoportosítottam volna, melyeket már az egyes helységeknél felhasználtam, legczélszerűbbnek láttam a kötet végén betűrendben összeállítani névsorukat. A melléjük tett lapszám mutatja, hogy melyik birtokosról hol van szó. Egyes kiválóbb családok nemzedékrendjét azonban, különösen ha még nem volt meg irodalmunkban, a szövegbe illesztettem. Csanád vármegye közigazgatási bizottsága lehetővé tette, hogy e kötethez történeti térképet is csak