Károly János: Fejér vármegye története 5. (Székesfejérvár, 1904)
A megye községeinek története - Ráczalmás
1409-ben Zsigmond király előtt Almási Mihály és fiai ellen, továbbá Almási Tamás fiai ellen perelt Bácsmonostori Töttös László azért, mint ha a pentelei monostort ezek úgy foglalták volna el tőle.1) Végre 1414-ben egy terjedelmes perben ítél Zsigmond király a ki t. i, 1109. 1320. 1324. 1330. 1334. 1350. 1364. 1382. években kelt oklevelek alapján kimondja, hogy Pentele a monostor patronátusságával Pentele tanyája, és Gáborján tanyája, nevű halászó helyekkel Almási Mihályé, az átellenben levő Szalk-Szt.-Márton Becsei Töttős Lászlóé, Zild, Szigetfő és Tikus pedig Sz. István adomány levelénél lógva, a veszprémvölgyi görög apáczáké.* 2) 1419-ben Almási László Tolnamegye alispánja volt.3) 1447-ben Almási Péter és Almási László követek voltak Fejérmegye részéről Baracskai Máté és Tetétleni Mihálylyal.4) Mint község említve van 1424. „Possessio Almás* Országos St. Dl., 11480. okt. és 1454-ben 14817. sz. a. 1482-ben pedig azon határjárásban melyet Szigetfő körül végeznek, ennek közvetlen határául Almás község neveztetik. Az Almásiakról ezután hallgatnak krónikáink, csak is mint kihalt családot említi 1593-ban Fejérkövi István királyi helytartó és nyitrai püspök, a ki mikor Lovasberényt, aztán meg Őrszigetet Perkátát és Ráczkereszturt a Baracskai Pálffyaknak adja, az utóbbi birtokokról azt mondja, hogy azok a kihalt Almási Lászlóé voltak, sőt már 1560-ban sem ') Zichy C. V. 585. 588. 1. 2) Fejér C. D. X. 5. 48*—407. 3) U. o. X. G. 243. 4) Teleki Hunyadiak kora VI. 149. 1.