Károly János: Fejér vármegye története 5. (Székesfejérvár, 1904)

A megye községeinek története - Szilas - Szolgaegyháza

362 SZILAJAS. Lásd Rét-Szilas név alatt. Már Rét-Szilas történetében kellett volna fel­hoznom, a mit most említek meg, hogy t. i. Rét­­szilasnak még egy neve volt, t. i. Ayán. 1334-ben ugyanis a székesfejérvári keresztesek konventje határjárást tart Rétszilas vagyis Ayán birtok körül Ayany Dam­ián fiai Péter és Tamás részére, mely határjárási okmányt a veszprémi káp­talan 1665 ben Tinódy András kérésére álir. 1344. A székesfejérvári káptalan Miklós nádor parancsára Ayán földjén határt igazit egyfelől Csaba László fia István, másfelől Csaba Péter része kö­zött ") És ez utólagos pótlék által két családdal szaporodnak megyénk nemesei, t.­­ az Aján és a Csaba családdal. SMCkC­yCiKaYH y­. Puszta. A megye közepe táján, Seregélyes, Sárosd és Kis-Perkáta között terül el. Nevéről ítélve valamikor valamely egyház bir­toka, lakosai pedig valamely egyház jobbágyai lehet­tek, bár nem találom sehol, hogy káptalani vagy szerzetesrendi birtok minőségében volna feljegyezve, ha csak nem azonos azon .Egyházfőidéivel, melyet Csánky id. m. III. k. 326. 1, egy a II. Múzeumban levő 1411. évi oklevél alapján említ, de a melyet ő Sz.-Ágota a Töbörzsök tájára helyez. Szolga-Egyháza '­ Megyei St. Caus. Civil, f­ asc. I.

Next