Gyárfás István: A jász-kúnok története 2. Kr. u. 884-1301 (Kecskemét, 1873)
Előszó
világtörténelemben, elősegítve vagy gátolva más népfajok tömörülését, és siettetve mások hanyatlását. Majd megjelen hazánk határain, letelepszik a magyar testvér földjén, hol döntő súlyt vív ki magának vitézsége által úgy új hazája, mint a szomszéd államok ügyeire nézve, az európai államviszonyok alakulásánál. Ily vitéz és hatalmas nemzet rég kiérdemelte, hogy életének ezredéves eseményei külön körvonalazva felmutattassanak a történelem széles világában, s mégis majd hat századnak kelle lefolyni, míg e munka Horváth Péterünk szorgalma által létrejött, s bár jeles hazánkfia műve európai hírre tett szert, mégis annyi hazai irók életrajzai között az övét Inában keressük; minélfogva e 2-dik kötet elején álló előszó érdekét hisszük az által kiválóan emelni, hogy a jeles iró Horváth Péter jászkún hazánkfiának, bár halála ezelőtt csak 44 évvel történt, mégis sok munka s utánjárással s e mellett most sem teljesen kimerítő életrajzát előadjuk). Kőhalmi Horváth Péter született a Jászságban Jákóhalmán 1756-dik évi Febr. 19-kén, atyja volt Horváth Márton ottani földbirtokos és községi előjáró, anyja Szűcs Katalin. ) A készséggel adott becses családi adatokért a jeles szerző unokája Horváth József, valamint jászberényi törvényszéki elnök Hegedűs Zsigmond urak fogadják nyilvánosan köszünete®et.