Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája I. (Budapest, 1876.)
Előszó
III-dik kötete egészen Pest, Pilis és Solt megyével foglalkozik, különösen országos és vallási ,-történelmi tekintetben. — Homoródalmási Barra István megyei egyik főorvos, Pest, Pilis és Solt megyék természettudományi leírása, 1839-től. Az első füzet után félben maradt munka. — Örkényi Ferenczy Jósef: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyékben, valamint a Kis-Kunságban is találtató szabad királyi, szabados és más mezővárosoknak, s minden helységeknek vagy faluknak, és tovább minden pusztáknak névtára, vagy átaljában politicai földleirata, Budán 1844-ben. — Azután természetesen az egész országra kiterjedő régibb és újabb földrajzi munkák mindegyikében ki van juttatva Pest megyének is a maga része, melyek közt különösen megemlitendők Fényes Eleknek ide vágó több rendű dolgozatai. Én igyekeztem valamint a megjelelt önálló munkákból, azonkép átalában a régibb és újabb történelmi, földrajzi, statistiai, közgazdasági stb. munkákból is összegyűjteni mindazon anyagot, amelyet tárgyamra nézve felhasználhatót találtam. De munkámhoz a legtöbb anyagot a megyei levéltár s a helyszínéről közvetlen szerzett adatgyűjtemény szolgáltatta, melyért a szolgáltatóknak ezennel nyilvános köszönetet mondok. Munkámban főirányzattal lehetőleg minden részben a gyakorlati hasznosságra törekvést igyekeztem szem előtt tartani. Lehető legtöbb gyakorlati hasznú anyaggal használni fel a tárgy nagyságához, sokoldalúságához és a különféle anyag tömegéhez képest rendelkezésemre álló szűk tért, és pedig olykép, hogy a felhasználás modora, a különféle igényű olvasónak, a gyakorlati haszon többnyire száraz anyaga mellett, élvezetet is nyújtson, ez volt feladatom. Értettem, hogy törekednem kell a kutató tudománynak, melynek különösen hasonló munkában, a múlt idő kedves tere, igényét, a jelennel kapcsolatban kielégíteni. Saját ösztönöm, gondolkozásom főkép az élet hasznának, a gyakorlati előhaladás eszközének keresésére sürgetett. Hatványolta ezen sürgetést azon meggyőződésem, hogy kiváltképen hazánk mostani súlyos anyagi viszonyai közt, hasonló munkáknál ezen iránynak van legelső indokoltsága. De más részről értettem azt is, hogy a merev gyakorlatiasság, habár egyszersmind a tudományosság igényét kielégíti is, ritkán vezet azon fő czélhoz, — a nagy tömeg közt, a közéletben terjedt hatáshoz, — amelyet maga elé kitűzött. A nagy tömeg, — a közélet élvezetet keres. Még a leghasznosabb is a kívánt hatékonyságot biztosító terjedtségre csak ez alakban számíthat. Minden lépten-nyomon tapasztalnom kellett, hogy mennyire nehéz, mennyire töretlen előttem épen ez irányban az út. Örvendek, ha a háromféle igény kielégítésére a középutat eltalálnom, vagy legalább megközelítenem sikerült. Budapest, 1876. május 15-én. Galgóczy Károly.