Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája III. (Budapest, 1877.)

IX. Solti alsó járás

Van két társalgó és művelődési egylet; az egyik a »Kis­kőrösi olvasó­kör«, ennek tagszáma most már, évi tagság­díj helybeliektől 4, vi­dékiektől, vagy a pusztákon lakóktól 3 frt, a »48-as olvasó­kör« 56 tagszámmal, s 1 frt évi tagságdijjal. Végre van egy : köz magtár. Ez Tepliczky János jegyző indítványára keletkezett 1856-ban 61­­, pozs. mérő gabona-alappal, jelenleg 1067 mérőre van szaporodva. Van itt járásbíróság, gyógyszertár, a járási szolgabiró is több­nyire itt lakik. A város népes, a határ terjedelmes, a különféle birtok sok kézbe elaprózott lévén, a birtok adás-tevési változás gyakori. Az árak igen különbözők: belső telek 300 □ alig 150—300 frt, közönséges parasztház a belvároson 500—900 frt, a piaczon csinosabb ház 2000 — 6000 frt, külvárosi ház 100—500 frt, belső kertek holdja 120— 200 frtig. Egy negyed telek külbirtok, mely 48"" , hold szántó, 2*0'V12„„ h. kaszáló, 4 h. legelő, összesen 10 holdat tesz, 1000—1200 frt; a legelő elkülönítéskor a zselléreknek kiosztott legelő, most már feltört föld holdja 60—125 frt; — szőlő holdja 200—­400 frt. Nagy birtokok a határban nincsenek. Apró mindig van eladó. Vevők hely­ből kerülnek. Azonban a városon a körül fekvő pusztákról számos birtokos­ lakik. Ugyanezeken a lakosság is terjedelmes birtokot szer­zett már össze. Jelesen Sárkány János és József testvérek Kaska atya pusztából 1200 holdat vettek meg, melyen kitünőleg vezetett gazda­ságot folytatnak. Ugyanebből egy másik 1200 holdas részt több lakos társaságban vett meg, hasonlókép vett meg a Tabdi pusztából 745 holdat egy gazdákból alakult társaság, másik 2034 holdasat Strasz­­burger Samu izraelita birtokos. A gazdálkodást a birtokosok több­nyire maguk viszik. Bérletek a határban leginkább csak­­az árva bir­tokok körül fordulnak elő. A feléből nevelésnek minden földtermékre nézve divatja van s Így a szomszéd pusztákon is szokott a lakosság vállalkozni. Záradékul történelmi emlékkép feljegyzem, hogy elsőrangú népköltőnk Petőfi Sándor itt született 1822. évi dec. 31-én, szülőháza fen áll még, melyen a falba illesztett s a születési évet jelölő már­ványtábla, — a piaczon, az evang. iskolák előtt pedig a város és vi­dék lakossága által állított szobor tartja fenn emlékét. 1849. jan. és juh hónapokban Pest, Fehér és Tolnamegye tartott itt megyegyülést. Kaskaniya, puszta Kis-Kőröstöl kelet-északra 5534 kat. hold, sok homok és ímezka van rajta. Van 119 r. kath. és 58 ágost. lakosa. J­áhis nagy puszta s pusztai község, Izsák és Ivis-Kőrös közt, mindeniktöl 11 ml­. Ide tartoznak Csengőd, Czebe,Szűcsi és Tabdi puszták is, illetőleg ezek régi területének azon részei, melyek nem vonattak be a kis-kőrösi határba. Ezek 1848 előtt átalában Kis-Kő­­röshöz tarlóztak az adózásra nézve. Azonban 1848 után Pálfi pusztá­val csatlakozván, azóta azzal képeznek egy adósorozati községet s most az 1871. XVIII. t. sz. értelmében egy nagy községkép vannak szervezve. Az egész határterület 25,295 kat. hold. Ebből 9459 Pá­­hira, 5216 Csengődre, 4142 Czepére, Ilii­­Szűcsire, 4731 Tab­­dira esik. Az összes lakosság 500 lélek körül van, melynek fele róm. kath., másik felének nagyobb része ágostai, kisebb református. De

Next