Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája III. (Budapest, 1877.)
IX. Solti alsó járás
Van két társalgó és művelődési egylet; az egyik a »Kiskőrösi olvasókör«, ennek tagszáma most már, évi tagságdíj helybeliektől 4, vidékiektől, vagy a pusztákon lakóktól 3 frt, a »48-as olvasókör« 56 tagszámmal, s 1 frt évi tagságdijjal. Végre van egy : köz magtár. Ez Tepliczky János jegyző indítványára keletkezett 1856-ban 61, pozs. mérő gabona-alappal, jelenleg 1067 mérőre van szaporodva. Van itt járásbíróság, gyógyszertár, a járási szolgabiró is többnyire itt lakik. A város népes, a határ terjedelmes, a különféle birtok sok kézbe elaprózott lévén, a birtok adás-tevési változás gyakori. Az árak igen különbözők: belső telek 300 □ alig 150—300 frt, közönséges parasztház a belvároson 500—900 frt, a piaczon csinosabb ház 2000 — 6000 frt, külvárosi ház 100—500 frt, belső kertek holdja 120— 200 frtig. Egy negyed telek külbirtok, mely 48"" , hold szántó, 2*0'V12„„ h. kaszáló, 4 h. legelő, összesen 10 holdat tesz, 1000—1200 frt; a legelő elkülönítéskor a zselléreknek kiosztott legelő, most már feltört föld holdja 60—125 frt; — szőlő holdja 200—400 frt. Nagy birtokok a határban nincsenek. Apró mindig van eladó. Vevők helyből kerülnek. Azonban a városon a körül fekvő pusztákról számos birtokos lakik. Ugyanezeken a lakosság is terjedelmes birtokot szerzett már össze. Jelesen Sárkány János és József testvérek Kaska atya pusztából 1200 holdat vettek meg, melyen kitünőleg vezetett gazdaságot folytatnak. Ugyanebből egy másik 1200 holdas részt több lakos társaságban vett meg, hasonlókép vett meg a Tabdi pusztából 745 holdat egy gazdákból alakult társaság, másik 2034 holdasat Straszburger Samu izraelita birtokos. A gazdálkodást a birtokosok többnyire maguk viszik. Bérletek a határban leginkább csakaz árva birtokok körül fordulnak elő. A feléből nevelésnek minden földtermékre nézve divatja van s Így a szomszéd pusztákon is szokott a lakosság vállalkozni. Záradékul történelmi emlékkép feljegyzem, hogy elsőrangú népköltőnk Petőfi Sándor itt született 1822. évi dec. 31-én, szülőháza fen áll még, melyen a falba illesztett s a születési évet jelölő márványtábla, — a piaczon, az evang. iskolák előtt pedig a város és vidék lakossága által állított szobor tartja fenn emlékét. 1849. jan. és juh hónapokban Pest, Fehér és Tolnamegye tartott itt megyegyülést. Kaskaniya, puszta Kis-Kőröstöl kelet-északra 5534 kat. hold, sok homok és ímezka van rajta. Van 119 r. kath. és 58 ágost. lakosa. Jáhis nagy puszta s pusztai község, Izsák és Ivis-Kőrös közt, mindeniktöl 11 ml. Ide tartoznak Csengőd, Czebe,Szűcsi és Tabdi puszták is, illetőleg ezek régi területének azon részei, melyek nem vonattak be a kis-kőrösi határba. Ezek 1848 előtt átalában Kis-Kőröshöz tarlóztak az adózásra nézve. Azonban 1848 után Pálfi pusztával csatlakozván, azóta azzal képeznek egy adósorozati községet s most az 1871. XVIII. t. sz. értelmében egy nagy községkép vannak szervezve. Az egész határterület 25,295 kat. hold. Ebből 9459 Páhira, 5216 Csengődre, 4142 Czepére, IliiSzűcsire, 4731 Tabdira esik. Az összes lakosság 500 lélek körül van, melynek fele róm. kath., másik felének nagyobb része ágostai, kisebb református. De