Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája III. (Budapest, 1877.)
XIII. Pesti felső járás
György váltotta fel; ezen időtől fogva pedig papjainak névsora egész a mai napig megszakadás nélkül folyik, így hihető, hogy a bakottság a török végkiűzetése körül folyt küzdelmek közben csakis kis ideig szünetelt. Bél Mátyás már mint lakott helyet említi a váczi járásban. Most lakosszáma, az 1870-diki legutóbbi népszámlálás szerint, 5452, ebből 1674 r. kath., 3406 ref., 151 ágostai, 221 zsidó. Ezt az utóbbi egyházi összeírások a reformátusok emelkedésén kívül egyébben, azután egész összegében is apadólag 5164-ben mutatják ki, azon megjegyzést is tevén, hogy utóbbi időben a reformátusok közül 40 egyén a nazarénus vallásra tért át. A reformátusoknak és r. katolikusoknak derék templomuk s anyaegyházuk, a zsidóknak zsinagógájok van. A nazarénusok szintén egy lakházat bérelnek imaházképen. — Mint mondám, a ref. anyaegyház régi s a török világ után is folytonos. Anyakönyvei 1744-től vannak meg; leány egy hírkép tartoznak hozzá Nyáregyháza és Vasad. A római kath. anyaegyház 1767-ben keletkezett; anyakönyvei azonban előbbről, 1761-től kezdődnek; hozzá Bénye, Alsó-Vasad, Gsév és Zsigér tartoznak. A nép életre való szorgalmas; magaviseletében elég józan, öltözködésében csinos és tiszta. Néhány a szomszéd német községekből földmiveskép, azután az iparosság utján ide került német faj is van közte.— A község szabályosan épült. Az utászák mindenütt elég, sok helyen 8—10 öl szélesek. A házak eleje fákkal kiültetett. Az épületek falazata többnyire sárral és vályog, de a vagyonosabbak téglával vegyítve is építkeznek. Szabályrendelettel ellátott szépítészeti bizottság áll fen, amely a rendszeres, jobb és tűzmentes építkezésre felügyel. A zsindelyfedeles épületek nagyobb, a cserepesek kisebb mértékben szaporodnak. De már is számos jó kinézésű, s belső rendezettségére nézve kényelmes lakályosságú házat mutathat a város, különösen a belső részeken, és a vasút közelében, ahol többen a budapestiek közül nyári lakókat is tartanak. Kitűnik az új városháza, mely egészen téglafallal s cseréptetőre van építve, s 12,000 frt körül került. A plébánia szintén cserépfedelű, igen csinos épület. Ezt mint kegyur, az egri káptalan építtette. A városon kívül délre néhány száz ölnyire a vasúttal párhuzamban vonul el a pest-szolnoki megyeút, mellette a város alatt a fehértói csárda. Határterület az adósorozat szerint 10,789 kat. hald. Ennek északi része a Cserhát magasabb dombsorain terülő lösz,ős, és agyagos. Ennek 1 ..-da szőlőkkel van kiültetve, A.-da szántó. A szőlőhegyek nevei: Mádi-, Lapos-, Strázsa-, Malom-, Forráshegy és Völgykút alatti. A keleti oldal részben dombos, részben lapályos, majd agyagos, majd homokos. 1 .-da szántó, szárazhegy alatti névvel, - ,-da