Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája III. (Budapest, 1877.)
XIII. Pesti felső járás
r. kath. templomot kezdett épitni a község, s azt őszre tető alá is hozta, s már iskolája van.A Lakosszám most mintegy 1000 lélek, kevés híján mind r. kath., a kik leányegyházkép az ide 34 mire eső Soroksárhoz tartoznak. Határa a községnek tulajdonképen nincs, vagyis csak addig terjed, a meddig a házhelyek. Mind a mellett a lakosok közül némelyek a körülfekvő szentlőrinczi pusztán és a pesti határon kisebbnagyobb mértékben földmiveléssel is foglalkoznak. De főrészben a lakosság mindenféle kézmivesből, majorosokból, tehenészekből, fuvarosokból, kertészekből, munkásokból, napszámosokból és kisebb vállalkozókból ál), akiknek nagy részük a fővárossal, azután Kőbányával közlekedik és dolgozik. Van egypár épületfa kereskedő, néhány szatócs és korcsmáros; van már kávéház is. Különösen a napszámosok egy része a vasútnál, a közel kavicsbányákban, a sertéshizlalóknál, a szentlőrinczi pusztán levő majorokban és a pesti határon keres és talál foglalkozást. A földesúri jogot az italmérési királyi kisebb jogtekintetében gróf Lónyay Menyhért gyakorolja, a ki a szentlőrinczi pusztán levő birtokával az egész pusztára kiterjedő italmérési jogot és a régi csárdát is megvette, s ez alól csak Törökfalván van egy kivételes birtok rész, a mely szintén a rajta levő regale-joggal vásároltatott meg. — Házak eladása ez időszerint itt szabadkézből s végrehajtás utján is gyakori. Vannak 1000—2000, de 5000—6000 frtos házak is. — Osztáskor a telkek f öle 2—8 frton kelt. Most olcsóbbért lehet venni. Sok üresen álló telek is van még. De meg van e telep jövője, mihelyt a pénzetlenség szűnik; valamint környezetében a tovább fejlés alkalma sem hiányzik. A törökfalvai részszel szemközt az országút jobb oldalán, egész a kis-pesti részig húzódólag vannak a megbukott Cottage-társaság telkei, melyek új kiosztásra várnak, azonkívül Kis-Pesttel szemközt az országút baloldalán levő szántóföldek szintén alkalmasak még a kiosztásra, és a telep népességét a közvetlen közelében levő kisebb területű majorok is közvetlen szaporítják. Szent-Lörincz, szép puszta, a pesti és vecsési határ, azután Gubacs és Péteri puszta közt. Herczeg Grassalkovich birtoka, s annak idejében a gödölői uradalom tartozéka volt, 6300 hold területtel. A század elején urasági majoros gazdaság folyt rajta; volt vadaskertje, vadas erdeje. Későib!) Mayerffy Ferencz és a Jurenákok kezelése alatt, nagy állattenyésztő, göböly hizlaló és iparos bérgazdaság volt, több majorra oszolva. Különösen Mayerffy Ferencz alakította ezen a Ferihegyi iparos gazdaságot, mely nevét is tőle vette. Báró Sina Simon kezére menvén át a gödölői uradalom, az alatt Szent-Lőrincz egy külön uradalmi igazgatóság fejévé tetetett, mintegy 24.000 hold pusztai terület, Péteri, Crubacs, Halom, Sz.-Mihály stb. kapcsoltatván hozzá. Utóbb a belga bank birtokába jutván, a puszták külön eladattak, ebből is Ferihegy külön kiszakittatott, azonkép kiszakittatott Kis-Pest területe, sőt az ezeken kívül maradt Szent-Lőrincz szintén több részletre osztva, több birtokos kezére került. Ekkor már a vadaskert nem volt meg, miután az 1848 alatt és után elpusztult.