Bárány Ágoston: Torontálvármegye hajdana (Buda, 1845)
Első rész. Torontálvármegye az őskorban
16s, maczedóniai előnevet viselt. Azonban leírta-e e’ falut? nem bizonyos 1525-ik táján, Maczedoniai László név fordul elé, mit az akkori szerémi püspök viselt. 1559-ben Macedóniai Péter kir. főkomornyik’ neve is alá van írva azon oklevélnek, melly által albani birtokosa Thot Tamás megnemesittetett. De ezeket csak névhasonlatosság miatt hozzuk elé. Honnan ragadt ezekre a’ maczedóniai név ? nem bizonyos. Hajdan e hely is Temesvármegye’ hatósága alá tartozott. Monostor, 1536-ik év körül, még állt e’ hely mint falu, így Oláh Miklós. Idővel puszta jön. A’ mohácsi vész előtt alkalmasint, a’ kalocsai érsekség’ jószága volt e’ falu.* Nagenz. A’ körülmények teszik bizonyossá, hogy ezen elferdített névben Nagy-őz lappang. Midőn sz. István’ idejében, Achtum, első nap Gsanádot megveré, Nagy-őz mezejére vonúlt táborával, ’s onnan riasztatottföl csöndes álmaiból. A’ Nagy- és Kis-Őz- nevet, az oláhok tarták fön, ’s Müller’ földabrosza. Végkép elpusztult. Nagy-Őz’ helyére 1772-ik évben Trübsvetter név alatt, Hildebrand temesi igazgatószéki ülnök 200. házat építtete, ’s francziákkal telepíté meg, ’s 1773-ban már cath. parochiát látunk benne. Kis-Őz ma Gottlób név alatt ugyanez évben népesítetett, a’ föntírt ülnök által, szinte 200. házzal. Régente mind kettő Csanád vármegyéhez tartozott. Némellyek Nagy-és Kis- Úsznak is nevezik e’ helyeket. Némethy, Namiti, most Németi. A’ pápai lajstrom, e falut, a’ temesi főesperességbe jegyzi, 1332-ik évben. Parochiájában, Miklós lelkészt födeziföl. Dózsa’ pórhada, tűzzel vassal pusztitá e’ helységet; fölégeté ’s szétszaggatá a’ birtokos’ okleveleit. A’ szerencsétlen 2-ik Lajos’ ajándékából, lásd a’ V. alatt, e’ helységbe Bolyka Bálint iktattaték, 1520ik évben. Temesvármegyei helység volt hajdan. Nyerő. E’ nevet az oláhok tarták fön, ’s a’ mai Pray Spec. Hier. H. P. II. p. 30.