Bálint Gyula György (szerk.): Mozaikok Csongrád város történetéből 1981 (Kecskemét, 1982)
Tari László: Mikor volt Csongrád a Tisza bal partján?
Tari László Mikor volt Csongrád a Tisza bal partján? A hazánk egész területét összefüggően, egységesen ábrázoló térképek a mohácsi ütközet után jelentek meg először. Ezen első térképek egyikét Lázár deák készítette 1514 körül. Eredeti térképét nem ismerjük, csak a Caspianus udvari történész által sajtó alá rendezett és Traunstetter bécsi professzor által sok hibával másolt példányát, melyet aztán Apianus mester metszett fába, és nyomtatott ki Ingolstadtban 1528-ban. Már ezen a térképen is megtalálhatjuk Csongrádot, Czongradnak írva, várfallal kerített lakótorony-féleként ábrázolva. Ami azonban meglepi a szemlélőt, Csongrádot a Tisza bal partján találjuk, közvetlenül a Körös torkolatától keletre. (1. térkép.) Föltűnő ez több okból: 1. Mert semmiféle írásos adatunk nincs, ami a bal parti fekvésre utalna. Ellenkezőleg, Csongrád helyzetének legrégibb említése Anonymusnál, a jobb oldali fekvésre mutat: „Et dux locum ilium dedit Oundunek patriate a Thyscia usque ad stagnum Botua et a Curtueliou usque ad sabulum Olpar. Postea vere transactis quibusdam temporibus Ethe filius Oundu congregata multitudine Sclauorum fecit inter castrum Olpar et portum Beuldi edificari castrum fortissimum de terra, quod nominaverunt Sclaui secundum idioma suum Suringrad, id est nigrum castrum1. Magyarul: Majd a vezér azt a helyet Oundnak, Ete apjának adta a Tiszától a Botva-mocsárig és a Körtvélytótól Alpár homokjáig. Utóbb pedig bizonyos idő elteltével Ound fia Ete sok szlávot gyűjtött össze, s Alpár vára meg a Bőd rév között igen erős földvárat épített, melyet a szlávok a maguk nyelvén Csongrádnak, azaz fekete várnak neveztek.” Mivel Körtvélytó is, Alpár is, sőt Bőd is a Tisza jobb partján van, kézenfekvőnek vehetjük, hogy Suringrád (Csongrád) is a Tisza jobb partján épült. 2. Tudjuk, hogy az észak—dél irányú folyók, amilyen a Tisza is, a föld forgása következtében nyugati partjukat mossák inkább, minek következtében a keleti — jelen esetben a bal parti — részeken, öntéses, mocsaras, lefűződött holtágakkal átszelt részeket hagynak hátra, melyek településre egyáltalán nem alkalmasak. A közvetlenül a Tisza partjára épült helységek mind a jobb parton vannak, így Tokaj, Szolnok, Szeged, Zenta stb. ugyancsak Csongrád is. A bal parton alakult települések éppen az év nagy részében kiöntéses, vízjárta, ingoványos, tocsogós réteki miatt is, mint Szentes, Szegvár, Mindszent, Hódmezővásárhely, a Tiszától távolabb települtek. 3. A Tisza bal partján Csongrádnál, a Körös torkolata körül vízjárta rétség terült el, mintegy 5—6 kilométer szélességben egészen Csépáig, Szelevényig, sőt Kunszentmártonig, természetesen még a folyók szabályozása előtt.