Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme II. (Debreczen, 1871)
Tartalom
IV hoz száll. Debreczen város népe — indokolt kérelme folytán — nem kényszeríttetik ugyan a fölkelőkhöz csatlakozásra, de a magyar hadakat mindennemű éléssel ellátni köteleztetik. A Szejdi üzenete által több ízben intett hajdúk nem hagyják el II. Rákóczy György ügyét, s lakhelyeikről családjukat ki nem mozdítják. Gyulay Ferencz, Szejdi közeledtével, tanácsosnak látta — csatát nem állván — hátrálni, s e miatt a reményükben csalatkozott, s helyben maradott hajdú városok Szejdi által rettenetesen fenyittetnek. 364—373. Szejdi Debreczen alá érkezik, s bár a tábor részére mindennemű élésről gondoskodik is a város, ez még is a kegyetlen pasa által — azon ürügy alatt — hogy a menekülő hajdúságot keblébe fogadta, 300,000 tallér sarcz-fizetésre büntettetik. 373—380. XII. A temérdek összeg-fizetés rüszint nem teljesithetése miatt mit sem használván esdeklés, rimánkodás, úgy a városi elöljárók mint egyes polgárok, iszonyúan kinoztatnak s halállal fenyegettetnek. A sarcz egy része nagy keservesen összegyüjtetik s a pasának átadatik, a másik része lefizetésére 40 napi határidő engedélyeztetik 380—384. XIII. Szejdi tova indulva Debreczen alól, Biharmegye nemesi közönségét maga elé idézi s megsarczolja, Pocsaj várát szétrombolja. A székelyhídi várhoz hozzá nem férhetve, a vár körüli nádasokban s réteken rejtődzködő ártatlan ezreket részint lekonczolja, részint rabszijjra fűzi, s beindul Somlyó felé Erdélybe Rákóczy ellen. 384—388. XIV. Gyalui csata, Rákóczy a harcztérről sebekkel borítva vitetik Váradra s ott meghal, serege a csatatéren megsemmisittetik, Szejdi a harczmezőről ir levelet a debreczeni bírónak. Barcsay Ákost maga mellé vevén, kiindul Szejdi Erdélyből Debreczen felé; azonban útját Váradnak veszi. 388—391. XV. Ali Szerdár, Várad megvételét tűzi czélul. A debreczeni küldöttség Temesvárig megy Alihoz. A visszaérkezett küldöttség elbeszélvén Ali által hidegen lett fogadtatását, a város népe kétségbe esik s futni készül; azonban egyesek bátorítására helyben marad. Ali megérkezik Várad alá, s az onnan kicsapó tatár török hadak nyugtalanítják Debreczen várost. 391—396. XVI. A váradi vár a török által bevézetik, s az ottani lakosok egy része Debreczenbe, más része Erdély felé menekül. Ez időtől fogva Debreczen város a váradi pasák önkényétől lesz függővé. 396— 401. XVII. A török által pártolt Barcsay Ákos ellenében, német hadaktól gyámolitva Kemény János lép fel, s magát fejedelmül ismerteti el. Barcsay Ákos a fejedelemségről leköszön, nem sokára erőszakos halált szenved. Előbb Izmail pasa, majd Ali Szerdár is Erdélybe benyomulnak, s ez utóbbi kihajtva Keményt Erdélyből, Apaffy Mihályt választatja fejedelemnek. 401—407. XVIII. Debreczen város egyfelől a Kemény János ügyét pártoló német hadak miatt szenved igen sokat, másfelől Szinán váradi pasa zsarnokoskodik a városon, s az ártatlan bírót Vígkedvű Mihályt kivégezteti. Ali Szerdár újra behódoltatja Debreczent, s uj hódoltsági okmányt ad, évenkint 10,000 tallér adót kötvén ki. A város népe ez alkalommal megszámláltatik. A váradi pasák éktelen zsarlásokat követnek el Debreczenen. 407—417. Hetedik Fejezet. I. Apaffy Mihály fejedelemségre jutásától Debreczennek királyi rangra lett emeltetéséig (1693). 417—506. I. Az Apaffy fejedelem ellen törő Kemény János hadait Kucsuk pasa vagy-