Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme III. (Debreczen, 1871)
Harmadik korszak. Debreczennek királyi városi rangra emeltetésétől (1693) 1848-dik évig - Második rész. Debreczen város belélete, királyi városi rangra emeltetésétől (1693) 1848-dik évig - Harmadik fejezet. Debreczen belélete iskolai tekintetben
pusztító hatalma tőlünk elirigylette is; de rajzolás mestersége czimű világot látott műve tanúsítja, hogy az aesthetikai és reál ismereteknek e vidéken is tágabb körbeni meghonosítására törekedik. A jelen század elején Leibnitz, Wolf, Kant nyomain készített erkölcsi philosophia két kötetes műve pedig habár az akkori még fejletlen műnyelv fogyatkozása miatt ma már a jelenkor kívonatainak nem felelne is meg egészen; megjelenése idején azonban nem csak a tudomány színvonalára volt az emelkedve, hanem ezen kívül azon mű, alapelveit tekintve, a legjobb munkák közzé sorozható, s ily tekintetből ma is dísze a magyar irodalomnak. Ugyancsak Sárváry Pál szolgáltatott becses adatokat Toldy Ferencznek, a Csokonai Vitéz Mihály életrajzának megírásához. 9. Varga István született Büd-Szent-Mihályon, Szabolcsmegyében 1776-dik év julius 21-én. Gymnasiumi és felső tanulmányait Debreczenben kitűnő sikerrel végezvén be, ismeretei öregbítése végett 1802-dik évben külföldre ment, e nemes czéljában a debreczeni ősegyház által 150 forinttal segittetvén. Göttingában érte őt azon megtiszteltetés, hogy a debreczeni collégiumban a szentirás magyarázat tanszékére meghivatott, s mig kint időzött, évenkint 300 frttal, a collegium pénztárából megsegittetett. Több külföldi egyetemeket meglátogatva, egyebek között Eichornt, Tychsent, s Ammont s más kitűnő tudósokat hallgatta. 1804-dik évben Marburgban bölcseleti tudorságot nyert. 1805-dik év elején elfoglalván Debreczenben tanszékét, mint tanár és ember az ifjúság hajlandóságát nyájas és követelés nélküli szives bánásmódjával megnyerte.Tanárkodása idején: Exegetica theologia, Uj testamentomi szentirások kritika históriája s hermeneutikája. Az izraelitáknak régi rendtartásai és szokásai czimü jeles dolgozataival gazdagitá a szakmájához tartozó irodalmat. A lelkipásztori hivatalhoz különös vonzalommal viseltetvén, 1821-dik évben 17 évi tanárkodása után elfogadta a szikszai ref. egyház meghívását, s e gyülekezetnek levet szeretett és HI. KÖT. DEBRECZEN TÖRTÉNELME. SZŰCS I. 61