Havassy Péter - Kecskés Péter (szerk.): Tanulmányok Gyöngyösről (Gyöngyös, 1984)

Draskóczy István: Gyöngyös település- és birtoklástörténete a középkorban

A falu 1301-es alaprajza azt az állapotot tükrözi, amikor a kereskedelmi forgalom még nem volt számottevő. A későbbi oppidum magja a patak mellett észak-déli irányban helyezkedett el. Ez az utca a folyócskához és a délről Sólymosra vezető országúihoz igazodott. Jászárokszállás 1396-os határjárása említette meg azt az utat, ami Vámosgyörk­­től keletre futott, és Árokszállást kötötte össze Gyöngyössel. A templomtól északra fekvő utcát, ami Sólymosnak tartott, a XV. században már Sólymos utcának nevezték. Sóly­moson túl azonban már nem volt falu a XIV. században, csak a Mátra irdatlan ren­getege.54­5 Vagyis az az országút, aminek a részét képezte az 1301-es oklevélből kikövet­keztethető utca, csak a patakvölgy viszonyai között tekinthető fontosnak, valójában zsák­utca volt, amelynek majdnem a végén feküdt Gyöngyös. A növekvő kereskedelmi forgalomban betöltött szerep, a település helyzetének a megváltozása (ti. városi kiváltság szerzése) mind több népességet vonzott ide. Ezzel párhuzamosan változott meg a falu külső képe, alakult ki több utcából álló szerkezete. Először az észak-déli útvonalból ágaztak ki utcák, s formálódott ki a város utcakeresztes szerkezete. A Jókai utca — Főtér — Petőfi Sándor utca vonalat keresztezte a mai Vachott Sándor utca, Lenin út és az ennek folytatását képező Kossuth Lajos utca. Ugyanakkor ebben a szerkezetben az egyes útvonalak nem voltak egyenrangúak. A Buda felől jövő forgalom a templomtól délre fekvő utcát kereste fel. A vásár után a kalmárok vagy Pásztó felé fordultak, vagy pedig — ez lehetett a gyakoribb — keleti irányban a mai Kossuth Lajos utcán át Eger vagy Kassa felé folytatták útjukat. A Solymosi utcán legfeljebb azok jártak, akiknek itt akadt dolguk vagy a szomszéd községbe igyekeztek. A több városunkat jellemző utcakeresztes szerkezet ellenére Gyöngyös úthálózatát egy nagy „T” betűhöz hasonlíthatnánk, amelynek az alsó és a jobb oldali szára bonyolította le a fő forgalmat.5 . Ez a körülmény magyarázatul szolgál arra, hogy a Petőfi Sándor utca miért oly keskeny ma is, szemben a Kossuth Lajos utcával és a Főtérrel. Ugyanez a kép áll előttünk a város legrégibb térképéről is, amit 1750-ben készítettek. Legfeljebb annyit mondhatunk, hogy mind­ezen a rajzon, mind az 1855-ös ábrázoláson a Főtér folytatásában fekvő Jókai utca, amely a Rózsa és Móricz Zsigmond utcák által körülzárt háztömbnél kezdődik, a mai állapothoz viszonyítva keskenyebb volt. A Főtér, az egykori Piactér a város legszéle­sebb útvonala. A várostérképek tanulsága szerint a tér és a Petőfi Sándor utca nyugati oldala egy vonalban volt (s ma is van), s házaikat csak a híd választja el, különben egybe­értek volna. A mai Szabadság-tér ekkor még nem létezett. A XVIII. század közepére rekonstruálható topográfiai kép jól mutatja, hogy nem annyira a Pásztó felől jövő forgalom volt a fontos, amely a Szent Bertalan templom északi oldalán talált utat magának, hanem az ország fővárosa felől jövő, ami a Piactér végén fordult jobbra, hogy a templomtól délre fekvő utcaszárnyon haladjon tovább. Ez a vonal már a középkor végére kialakult, amint ezt az előkerült középkori emlékek mutat­ják. A keleti házsorral más a helyzet, hisz a Petőfi Sándor utca keskenyebb a tőle délre elterülő térnél. Kettejük találkozásánál áll a plébánia­templom. A középkori templomépü­let a XVII. század közepén nyugati előcsarnokot kapott. Ma belenyúlik a Főtér vonalába, de a XVIII. század közepi várostérkép szerint szinte beleékelődött. Ha az előcsarnokot 54. GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 526., KAPRINAI István 1771. 573-574. 55. Megjegyezzük, hogy eredetileg Visonta is csak egy utcából állhatott, de ez a falu elhelyezke­désében jobban igazodott a fő közlekedési útvonalhoz (AO. VII. 59.).­ KUBINYI András 1983. 283-291. Gyöngyös keresztutcás szerkezete így csak alaprajzi szempontból hasonlítható Hajdú­­böszörményhez, mert ott az egymást keresztező utcák két fontos kereskedelmi útvonalat kötöt­tek össze. KATHY Imre-SZ. KÜRTI Katalin 1979. 20 skk.

Next