Komoróczy György (szerk.): Hajdúhadház múltja és jelene - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 2. (Gyula, 1972)
IV. fejezet. A politikai község története - Komoróczy György: Az önkormányzati igazgatás 1606-1948 között
második felében érvényesültek, de már korábban is észrevehetők. A szakágazati igazgatás a pénzügyi gazdálkodásban s főként az államot illető bevételek kezelésében játszott elsődleges szerepet, s e téren már az 1850-es évektől kezdve megmutatkozott az állam kezdeményező szerepe. A pénzügyigazgatóság hatáskörébe tartozott a jövedéki bevételek hosszú sora, a forgalmi adó stb. De az állam az 1880-as években irányítása alá kezdte vonni a tanügyi igazgatást, az állattenyésztés ellenőrzését; a községi orvosok teendőit az 1876. évi 14. tc.-vel szabályozták, amikor helyhatósági tisztviselőnek mondották ki, de működését a vármegyei tiszti főorvos az országosan érvényes rendeletek alapján, a belügyminisztérium szakágazati felügyeletének érvényesülésével irányította. Hajdúhadházon 1887-ben volt egy „ügyvezető első orvos”, aki a hatósági teendőket látta el, míg helyettesítésével a „másodorvos”, egyben halottkém foglalkozott. A városi szervezettel együttjáró kiadásokat Hajdúhadház nem sokáig bírta előteremteni. A kereskedelmi kapcsolatok nem voltak oly kiterjedtek, mint a szomszédos és jelentősebb egykori hajdúvárosokban; határa sem tartozott a nagyobbak közé, fejlett ipara sem volt, amellett sokszor levezethetetlen belvizek gyötörték, lényegében tehát a közigazgatás városi rendjének fenntartásával járó költségek nagyobbak voltak, mint amennyi előnyt a városi szervezetből a lakosság élvezni tudott. Ez a körülmény tette érthetővé a képviselőtestületnek azt a kívánságát, hogy a városi szervezet felszámolásával Hajdúdoroghoz, Vámospércshez hasonlóan Hajdúhadház is községi közigazgatási formát nyerjen. Ezzel a kívánsággal a volt hajdúváros történeti kiváltságos helyzete felszámolódott, majd több évtizeden át község lett belőle. A nagyközség (1891—1924) A nagyközséggé alakulásszervezési szabályrendeletét a képviselőtestület 1891. január 17-én megalkotta, s ezzel lényegében Hajdúhadház 1891-től fogva a politikai államszervezet egyik alsófokú igazgatási egységévé vált. Azok a hagyományok viszont, amelyek az egykorú hajdúvárosi létből fakadtak, s amelyek a középszintű termelési színvonalon álló lakosság erőihez igazodtak, semmiképpen sem állították Hajdúhadházat az utolsó helyek valamelyikére, mert az 1891-ben kialakított nagyközségi szervezet a korábbi vívmányokat éppen olyan formában tartotta fenn, mint azelőtt a városi képviselőtestület. Az új Szervezési Szabályzat, amelyet 1891. április 11-én hagyott jóvá Hajdú megye törvényhatósági bizottsága, a település nevét „Hajdúhadház Nagyközségiben állapította meg. A Szabályrendelet azt is rögzítette, hogy Hajdúhadház nagyközség területe magához foglalta Videt, Monostort, Pallag és a poroszlói puszta egy részét. Összlakosságának száma a megalakuláskor az 1890. évi népszámlálás szerint 8104 fő volt, a község nagysága pedig 24 181 kat. holdra terjedt. A Szabályrendelet a községi hatóságok sorában két testületről tett említést: a társadalom politikai szervezetének hatalmi jogforrása a községi képviselőtestület volt, a végrehajtó testületet viszont a községi elöljáróság alkotta. A képviselőtestület elnöke a korábbi polgármester helyett a függetlenített főbíró lett, mellette a helyettesítő feladatkört a törvénybíró látta el, rajtuk kívül hivatalból tagja volt még 2 jegyző, 4 tanácsbeli, 2 pénztárnok, a közgyám, az orvos, az állatorvos. Mindezeken kívül a lakosságot 40 személy képviselte, s azok között 20 a virilisek, 20 a választottak közül került ki. Általuk a képviselőtestületet a gazdagabb polgárok alkották.