Szeremlei Samu: Hód-Mező-Vásárhely története 5. A közmivelődés története 1526-1848. II. (Hódmezővásárhely, 1913)

A közmivelődés története 1526-1884. Második rész - 18. Hatóságaink

472 JÁNOS ZS. ÉS FERDINAND. A TÖRÖK BEOSZTÁS. elismerni s a kis király országát annak által is adni. Ferdinánd ily körülmények közt 1540-től kezdve újból kezdte területünkön a felségjog gyakorlását s a gyulai vár parancsnoksága utján gyakorolta itt a végrehajtást, sze­dette a királyi tizedet és az adót, mely dologra nézve azonban a községek rendszerint bevárták a katonai execu­­tiót. Gyulaváron kívül Csongrád megye Eger számára is hordta a dézmát.­ Ferdinánd és utódai pedig azután is, 1552, hogy Gyula elesett, századokon át megszakítás nélkül, már csak jogfenntartás szempontjából is, tették királyi adomá­nyozásaikat vidékünkön, habár az 1—2 erősség kivételével idegen hatalmak kezében volt s az adományozásnak érvényt a legritkább esetben lehetett szerezni, — nem annyira az erdélyi fejedelmek miatt, mint a török miatt, a ki Buda­vár elfoglalásával nyíltan kimutatta, hogy ország­j 1541.­gunkat meghódítani s bírni is akarja. Ez volt szándéka Szegeddel és az Alfölddel is, minek következtében utóbbit defterbe irta s ezzel a maga birodalmához csatolta, mi végből kerületekre (vilajet) és tartományokra (szandzsák) osztotta. Az ország két vilajetet képezett­, t. i. a temesvárit és a budait. Előbbikhez tartozott a Csanádi szánd- i 1557. zsák is, mely kezdetben 3 náhie-ből (bírósági kerület) állott, t. i. a vásárhelyi, Csanádi és fellaki náhiek-ből, melyek jobbára romban hevertek. A vásárhelyihez Csanádmegye községeinek egy része s az egész Csongrádmegye tartozott, összesen 240 házzal. Később módosították a beosztást s városunkat a szegedi szandzsákhoz (budai vilajet) kap­csolták. Az 1566. év táján Gyulavár egész környéke Békés- és Csongrádmegyékkel együtt az aradi szandzsákba olvasz­­tatott bele s ott maradt 1595-ig, mikor Arad ismét magyar kézre jutott.1­2 Szegedet magát is egy időre az időközben felállított egri vilajetbe sorozták, de még a XVI. században ismét Budához kapcsolták, hová Vásárhelyt már 1596-ban csatolták.­ Itt találjuk azt 1614. táján is. Később, t. i. 1676-ban, a Csanádi pasa ismét visszakövetelte magának a várost, azon az okon, mert az Csanádmegyébe esik, de az egri magáének vallotta, állitván, hogy az Csongrádmegyé­­hez tartozik, mely ügyben Bercsényi földesur közvetíté­sével a magyar királyi kancellária az akkori tényleges helyzetnek megfelelően az utóbbik pasának adott igazat. 1 Szederkényi, Hevesm. tört. II. 175. 3 Márki, Aradm. tört. II. 4. 3 Borovszky, Csanádm. tört. I. 235.

Next