Szeremlei Samu: Hód-Mező-Vásárhely története 5. A közmivelődés története 1526-1848. II. (Hódmezővásárhely, 1913)
A közmivelődés története 1526-1884. Második rész - 18. Hatóságaink
472 JÁNOS ZS. ÉS FERDINAND. A TÖRÖK BEOSZTÁS. elismerni s a kis király országát annak által is adni. Ferdinánd ily körülmények közt 1540-től kezdve újból kezdte területünkön a felségjog gyakorlását s a gyulai vár parancsnoksága utján gyakorolta itt a végrehajtást, szedette a királyi tizedet és az adót, mely dologra nézve azonban a községek rendszerint bevárták a katonai executiót. Gyulaváron kívül Csongrád megye Eger számára is hordta a dézmát. Ferdinánd és utódai pedig azután is, 1552, hogy Gyula elesett, századokon át megszakítás nélkül, már csak jogfenntartás szempontjából is, tették királyi adományozásaikat vidékünkön, habár az 1—2 erősség kivételével idegen hatalmak kezében volt s az adományozásnak érvényt a legritkább esetben lehetett szerezni, — nem annyira az erdélyi fejedelmek miatt, mint a török miatt, a ki Budavár elfoglalásával nyíltan kimutatta, hogy országj 1541.gunkat meghódítani s bírni is akarja. Ez volt szándéka Szegeddel és az Alfölddel is, minek következtében utóbbit defterbe irta s ezzel a maga birodalmához csatolta, mi végből kerületekre (vilajet) és tartományokra (szandzsák) osztotta. Az ország két vilajetet képezett, t. i. a temesvárit és a budait. Előbbikhez tartozott a Csanádi szánd- i 1557. zsák is, mely kezdetben 3 náhie-ből (bírósági kerület) állott, t. i. a vásárhelyi, Csanádi és fellaki náhiek-ből, melyek jobbára romban hevertek. A vásárhelyihez Csanádmegye községeinek egy része s az egész Csongrádmegye tartozott, összesen 240 házzal. Később módosították a beosztást s városunkat a szegedi szandzsákhoz (budai vilajet) kapcsolták. Az 1566. év táján Gyulavár egész környéke Békés- és Csongrádmegyékkel együtt az aradi szandzsákba olvasztatott bele s ott maradt 1595-ig, mikor Arad ismét magyar kézre jutott.12 Szegedet magát is egy időre az időközben felállított egri vilajetbe sorozták, de még a XVI. században ismét Budához kapcsolták, hová Vásárhelyt már 1596-ban csatolták. Itt találjuk azt 1614. táján is. Később, t. i. 1676-ban, a Csanádi pasa ismét visszakövetelte magának a várost, azon az okon, mert az Csanádmegyébe esik, de az egri magáének vallotta, állitván, hogy az Csongrádmegyéhez tartozik, mely ügyben Bercsényi földesur közvetítésével a magyar királyi kancellária az akkori tényleges helyzetnek megfelelően az utóbbik pasának adott igazat. 1 Szederkényi, Hevesm. tört. II. 175. 3 Márki, Aradm. tört. II. 4. 3 Borovszky, Csanádm. tört. I. 235.