Nagy István - Szigeti János (szerk.): Hódmezőváráshely története 1. A legrégibb időktől a polgári forradalomig (Hódmezővásárhely, 1984)
Imre Mihály: A város művelődéstörténete 1848-ig
E kéziratos költészetnek még három kötete került a reformkorban a gimnázium könyvtárába, valószínű, hogy Szél Sámuel vagy Kardos Antal hozta azokat magával Debrecenből. Összeállításuk, fölépítésük hasonló a Kardos-kézirathoz.494 Az erősödő világi értelmiség új tevékenységi, szervezeti formákat keresett magának, melyet a reformkor egyleteiben, társaságaiban talált meg. A XIX. század első felének valamennyi kulturális, reformelképzelésében, megvalósításában kiemelkedő szerepet játszott Nagy Ferenc, akinek tevékenységét külön is indokolt áttekinteni. Szerencsésen egyesítette magában a kiemelkedő intellektuális képzettséget és a problémaérzékeny, jó szervező gyakorlati rátermettségét. Az egyházkerület jegyzőkönyvének nekrológja szerint (1844. április): „Szentes szülte, Nagykőrös nevelte, Pesth formálta - országgyűlési terveket tsinált... nagy tapasztalású, széles tudományú, több már kihalt s élő - pallérozottabb nemzetek nyelvét értő, s beszéltő valódi aestheticus, szilárd, de azonban nyájasszerény, indulatlain uralkodni tudó, feddhetetlen életű keresztyén, igaz emberbarát volt.” Fiatal jogászként a Csongrád vármegyei képviselők írnoka a pozsonyi országgyűléseken.495 Gyorsan emelkedett a ranglétrán. 1803-ban költözött Vásárhelyre, ügyvéd, majd megyei főjegyző és táblabíró lett, 1831-től pedig megyei főügyész. Részt vett a reformkori országgyűlési jelentések vizsgálatában 496 kiemelkedő műveltségét tükrözi könyvtára, melyből 375 kötetnyit halála után - végakaratának megfelelően - a család a gimnáziumnak adományozott. Széles körű műveltségét bizonyítja, hogy megtaláljuk itt a legmodernebb, kortárs magyar nyelvű szépirodalmat, történetírást, publicisztikát, gazdászati irodalmat, regényeket, drámákat, a latin mellett angol, francia, német nyelvű munkákat. Csupán ízelítőül emelünk ki néhányat: a folyóiratok közül a Mindenes Gyűjtemény, Tudományos Gyűjtemény, Kassai Magyar Museum, Felső-Magyarországi Minerva, Voltaire nyolckötetes, 1780-as londoni kiadása, Jean-Jacques Rousseau értekezése az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről (Discours sur l’origine et les fondements de Tinégalité parmi les hommes), Goethe Wert hercének 1795-ös lipcsei kiadása, Csokonai: Anakreoni dalok (Bétsben, 1803), Ányos Pál, Dayka Gábor, Rájnis József, Dugonics András, Vörösmarty Mihály verseskötetei. Eszmei liberalizmusát bizonyítja a Code Napóleon, érdeklődése a szabadkőműves mozgalom iránt (Szathmári Paksi Simon fordításában Stark után: A Frey-Maurer, avagy szabadkőmíves rendnek oltalmazása. Kassán, 1792.). Külön csoportot képeznek a gazdászati, közgazdasági művek: Berzeviczy Gergely könyve a magyar kereskedelem és ipar állapotáról, Nagyváthy János A szorgalmas mezei gazdája, a Nemzeti Gazda évfolyamai. Széchenyi István művei közül megtaláljuk a Lovakról, Magyar játékszínrül, Hitel, Világ c. műveket.497 Olvasóként szerzett élményeit tovább bővítette műfordításaival. Bizonyára kiadásra 494. A három kéziratos gyűjtemény: Mindenes Gyűjtemény, Öszveszedegetődött Debretzenben Tóth Dániel által 1826 Esztendőben. 182. Világi nóták Mellyeket edgyüvé szedett Debreczenben K. P. [Ríj Pál] 1807-dik esztendőben. 171. Kováts Josef Úr Versei. 150. Mindhárom a BGG könyvtárában, jelzetük: Ao. 1233., Ao. 170., A. 331. Mindhárom leírását adja O. Nagy 1942. passim. 495. Zsilinszky Mihály: Csongrádvármegye története. I—III. Bp., 1897-1900. 219. 496. Csm. Szf. Kgy. Jkv. 1803. LXXXI. No. 122., 1806. LXXXVI. No. 331., 1809. XCII. No. 383., 1831. április 18., 1835. augusztus 31., 1835. No. 1116. 497. Mindegyik mű a BGG könyvtárában található.