Szabó Ferenc (szerk.): Hódmezőváráshely története 2. A polgári forradalomtól az Őszirózsás forradalomig 1. 1848-1918 (Hódmezővásárhely, 1993)
A polgári forradalomtól az önálló törvényhatósági jog elnyeréséig (1848-1873) - II. Szabó Ferenc: Közigazgatás és várospolitika (1849-1872)
„kopáncsi síkból” 4800 négyszögölet adtak egy holdba.184 Az élő adatok alapján megállapították, hogy 1356 egész és hétnyolcad telek után és 2425 zsellérház után jár réti illetőség. Miután a módosítási javaslatokat (kétszáz módosabb gazda tagosítást kívánt a kiosztással együtt, mások a földminőség végleges megítélését hat év múlva próbálták kimondatni) a községválasztmány leszavazta. 1857. szeptember 20-án a gorzsai réten ünnepélyes sorshúzással elkezdték a kiosztást,185 de csak részben vitték végig. A Nagyrétben el sem kezdték. Mivel a Tisza szabályozása következtében a Nagyrétből kapott kopáncsi rét már kiszáradóban volt, 1859-ben új becslés és osztályozás vált szükségessé. A kiosztás elvei nem változtak, a kiosztási és kiszárítási járulékokat azonban módosítani kellett: a házas zsellérek már befizetett pénzük nagyobb felét visszakapták, a telkesgazdák kötelezettségét több mint harmadával felemelték. Megállapították azt is, hogy a minőségi arányok változása következtében új kiszámításra és új kimérésre van szükség. Hogy mindezt a lakosság megérthesse, 1860. március 13-ára a városházára népgyűlést hívott össze a községválasztmány. A népgyűlésre elsősorban a zsellérek mentek el, még az udvart is megtöltötték. A kiosztás ismertetése még el sem kezdődött, amikor „szűnni nem akaró zajongás” támadt és egyesek más irányba akarták terelni a gyűlést. Az általános közhangulatot ismerve, esetleges incidenstől tartva, a segédszolgabíró feloszlatta az összejövetelt.1860 A Nagyrétet 1860- ban ismét haszonbérbe adta a város. A nagy szárazságban kiszikkadt Hódtavát veteményföldnek 1858-ban adta bérbe a réti közbirtokosság nevében a polgármester.187) „A lakosság igen nagy részének izgatottsága és értetlensége miatt” (ahogy a főszolgabíró jelentése írta) elmaradt rétkiosztást a Tisza gyenge töltéseit átszakító és a réteket elborító 1860 májusi árvíz sem tette lehetővé. A rendezetlenséget mutatja, hogy a víz leapadása után a nép egy része behajtotta jószágait a kaszálót kínáló rétbe, s a város emberei először kihajtották onnan az állatokat, majd visszaengedték. Októberben ismét felmerült a tagosítás illetve a Károlyiakkal való előnyös területcsere terve,188 a Bach-rendszer szétesése miatt azonban a Nagyrét szerteágazó ügyeiben sem lehetett már érdemi lépéseket tenni.189 A községválasztmány és a tanács a legdöntőbb sikert - 184 CSML HF Községvál. jkv. 72/1856. december 15. 185 CSML HF Községvál. jkv. 73/1856., 52, 54/1857. Községvál. ir. 6/1856., 47/1859. 186 CSML HF Községvál. jkv. 48, 77/1859., 12, 21, 40//1860. Községvál. ir. 48/1860. 187 1859-ben a város 14 ezer forint bevételre számított a nagyréti legelőből. 1860-ban 2977 szarvasmarha, 537 ló, 181 csikó és 855 sertés után fizették ki a lakosok a nagyréti legeltetési díjat, közel 12 ezer forint értékben. Mivel az árvíz után az állatok nagyobb felét nem hajthatták újra legelőre, a városnak mintegy 7600 forintot kellett visszafizetnie. CSML HF Községvál. jkv. 5, 7/1858., 42/1860. Községvál. h. 129/1860. 188 CSML HF Községvál. jkv. 43, 50, 77, 136/1860. 189 A Nagyrét körüli előnytelen pénzügyi helyzetet érzékelteti az 1850-es évek elejétől működő ún. réti pénztár 1860 végi állása. Összes évi bevétele 19 855 forint, összes kiadása 29 567 forint. A kiadásokból 17 362 forint a Tiszaszabályozási Társulathoz folyt be. A 9711 forint éves hiányt tulajdonarányosan kirótták a rétbirtokosokra. (HF Községvár. K. 129/1860.)