Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral 4. (Kecskemét, 1866)
Ötödik szakasz. Kuruc-világ. 1703-1711
az Egriek tetszése szerint Bécsben szerencséssen felérkeztem, noha veszedelmes állapotban forogván minden dolgok, és nagy félelem által kelletett mindenütt járnunk; mindazonáltal az hazai szolgálat és kötelesség mindenekben híven megmutatja szeretetét. Első instantiánk lévén Méltóságos Eugenius Herczeg Urunknál, az ki jóllehet prima fronte nem kicsin examenre adtrahált bennünket, állítván eö Herczegsége azt, miért úgymond eddig meg nem tudtuk keresni? amplificálván tovább is velünk beszédit; hogy pedig hathatóképpen való keserves panaszunkat meg értvén, az Rácz Nemzettűl mellyeket szenvednénk, eö Herczegsége magunkat vetett okot, miért engedgyük meg és miért nem defendállyuk jószágunkat, holott azon hatalmasság az Ráczoknak semmiképpen meg nem engedtetett, és immár eö Fölsége erős parancsolatokat is küldött volna ki, hogy afféle kóborló, prédáló és marha hajtó Rácz Nemzetet szabadon persequálhassa akármely helység; erre nem kevéssé excusáltuk mi magunkat, hogy erőtlenek és elégtelenek lévén, magunkat semmiképpen nem opponálhattyuk s nem akarjuk, hanem az Fölséges Hadakozó Tanács talállyon módot és remediumot eltávoztatására, kihez képest eö Herczegsége ajánlotta mindenekben javunkra s megmaradásunkra való kelmes jó akarattyát és bennünket kedvesen látott. Innen másod napon Méltóságos Nittrai Püspök Magyar Országi Cancellárius Urunk eö Ngának referálván állapotunkat, igen megböcsült eö Nga bennünket és tellyes informátiot vevén relátionkbúl, az Fölséges Udvarnál fogja detegálni, jóllehet ez előtt is ad requisita kemény parancsolatokat extrahált eö Nga mind az Rácz Patri-