Szentkatolnai Bakk Endre: Kézdivásárhely s az ottani Jancsó családok története (Kézdivásárhely, 1895)
Előszó
A közeledő millenniumi nagy ünnepély alkalmával, midőn E Európában mai hazánkban való megtelepedésünk, állami életünk, nemzeti fönmaradásunk, történelmi szereplésünk ezredik évfordulóját fogjuk megünnepelni, sok mindenféle nagyszerű és maradandó emlék, kulturális intézmény, másféle mű és alkotás készül részint az állam, részint a vármegyék, városok, helységek, egyes tudósok, művészek, polgárok iniciativájából, hogy ez a ritka nemzeti ünnep a magyar állam nagyságához s méltóságához mennél illőbben, minél fényesebben és dicsőbben menjen véghez. E nemzeti nagy ünnepély alkalmával fokozott mértékben fordul a nemzet figyelme a múlt felé is. Hazánk történelmi mezején is nagy szorgalommal, hazafias lelkesedéssel fürkész, kutat a honfiak nagy száma, hogy a nemzet ezeréves élete tekintetében minél több történeti adatot derítsen fel s hozzon napfényre. Mint az utas útja fordulópontján, úgy a magyar nemzet visszatekint arra a hosszú, ezeréves pályára, melyet annyi balszerencse — oly sok viszály között megfutott, a mely alatt vérrel szerzett hazáját ezer év viharai s viszontagságai között hiven föntartotta s hősileg megvédelmezte. Visszaidézi emlékébe a múltak tanulságait is, hogy követendő vezérfényt, bátorságot s bizalmat merítsen az uj ezredév megkezdéséhez. Midőn nemzetünk Európában való ezredéves léte megünnepléséhez oly nagy lelkesedéssel készül, s mindent megtesz múltja felderítése, feltárásához is, rész néven nem lehet venni: a hajdani kasztszellem galvanizálásának vagy a régi előítéletek új felébresztésének nem lehet tekinteni, ha egyes családok