Chernel Kálmán: Kőszeg sz. kir. város jelene és multja (Szombathely, 1877)
Előszó, Hoc opus, hoc studium parvi properemus, et ampli Si Patriae volumus, si nobis vivere cari. Horat. Epist. Lib. 1. epist. 3. Városaink, mint a nemzet család kiegészítő tagjai, az ország történelmi eseményeivel, közállományi viszonyaival mindenkor szoros, elválaszthatlan összeköttetésben lévén, majd kisebb, majd nagyobb fontoságú következményekkel hatottak a haza jó, vagy balsorsára. A külellen háborúiban, az alkotmányos és vallásos belharczok küzdelmeiben, a huzamos béke idejében, hogy minő befolyást gyakoroltak városaink az ország hadi, politikai és általános művelődési állapotára, történelmünkből meggyőződést szerezhetünk. Habár Kőszeg város valamely nevezetes intéző, vagy tényezőként nem jelenik is meg múltúnk színpadán, de ha tekintjük a németújvári grófoknak garázda villongásaiban, Mátyás király és Fridrik császárnak harczaiban, a belmozgalmak pártviszályaiban részt vett gyakori szereplését, különösen az 1532-ki török ostromkor tanúsított hősi védelmét, akkor tőle a történelmi érdeket alig tagadhatjuk meg. Ha pedig föld, természetrajzi s egyéb viszonyait mérlegeljük, Kőszeg várost méltán figyelmet érdemlő kisebb városaink közé sorozhatjuk. Mindezeknek daczára még eddigele nem találkozott oly munkás, ki e város tüzetesb, összefüggő történelmi helyrajzának megírására válalkozott volna. Noha Kosnak Márton lékai szent ágostai szerzetes 1789-ben kiadott német munkájában az 1532-ki török ostromot, a városi levéltárban őrizett azonkori kézirat, úgy Istvánfy és Jovius följegyzései nyomán elég körülményesen ismertette , de mégis ezen szűk keretű, egyébként becses dolgozatában főképpen a török ostrom leírására szorítkozván, a város múltját érintő sok érdekes történelmi mozzanatot, helyrajzi viszonyaira, községi életére vonatkozó körülményt egészen figyelem kívül hagyott. A jelen század folyóirataiban Kőszegről itt-ott szórványosan megjelent kisebb közlemények szinte csak Jurisich Miklós hősi vedel-