Chernel Kálmán: Kőszeg sz. kir. város jelene és multja (Szombathely, 1878)
Kőszeg város történelme az Árpádházi és vegyes nemzetbeli királyok alatt
Kőszeg város történelme az Árpád és vegyes nemzetségbeli királyok alatt. Kőszeg város alapítását 1263 körül Németujvári (Güssingi) Heinrik bánnak, és fiának János nádornak köszöni, kik Magyarország nyugati részének, úgy szinte a kőszegi fölső és alsó várnak akkori urai, a völgyben álló alsóvár környezetén az első jövevényeket „hospites“ letelepítették.) Az alsó vár, úgy az ennek keleti és déli oldalán emelkedő város, nevét kétségen kívül a már sokkal előbb épült fölső vártól nyerte, mely a várostól nyugat felé fekvő hegységnek keleti legmagasb fokozatán halomba omolva egyes rom maradványokkal hirdeti egykori léterét. A két vár keletkezési korát sűrű homály borítja, s több hazai váraink közös sorsában osztozik, mert eredetét, módját, okát, és időpontját építkezésüknek, első kori eseményeit egyikének sem lehet történelmi hiteleséggel kitüntetni, miután oly okmány, mely a búvárló szellemet biztos nyomokra vezethetné, ekkorig napfényre még nem jutott. Lazius a felsővárt avar királyok lakhelyének véleményezi,* 2) egyik történetírónk pedig e vár eredetét illetőleg azt állítja, hogy Zsolt fejedelem az ország határszéleinek védelme tekintetéből Vas vármegyében egy várat épitetett, mely Kőszeg nevet nyert.3) Állítása támogatásául Béla király névtelen jegyzőjének következő szavaira hivatkozik: Dux vero Zulta post reversionem millium suorum, fixit metas Hungáriáé. Ex parte graecorum usque ad portam Wacil, et usque ad terram Eaey, ab occidente usque ad mare, ubi est Spalatina civitas, et ex parte Theotonicorum usque ad pontem Guncl. *) Fejér, God. Dip. VIII. 3, 279. 2) Teleki, Hunyadiak kora, 6. k. 1. rész 71. 1. 3) Horváth Mihály, Magyarország tört. 1. k. 86. 1.1