Farkaslaky Erzsébet - Ráday Mihály (szerk.): Adalékok a Lipótváros történetéhez 1. (Budapest, 1988)
8. A. Czétényi Piroska: A Lipótváros műemlékei
kozott az azonos szellem, az egykorú ábrázolásokon a földszinti pilléreket íves archivált hidalja át. A változatosság az egyes épületek bejárati középaxisának többé-kevésbé hangsúlyos kialakításában mutatkozik meg, amely igazodott a funkció, illetve az építészeti téralakítás igényeihez. Közülük ma már csak egy, az István főherceg fogadó áll az Akadémia utca 1. szám alatt, két emelettel magasítottan, de részleteiben - a legutóbbi évek helyreállításának eredményeként - híven. Az egykori Rakpiac építészeti kialakítását, valamint a XIX. század első felének építészeti rendjét, hiteles részletképzését számos épület őrzi a Lipótvárosban, nevezetesen: Arany János utca 15. és 17. /Október 6. utca 22./, József Attila utca 16., József nádor tér 1., 7., Münnich Ferenc utca 7., 9-11., Október 6. utca 3., 5., 7., 22. A Kirakodó tér későbbi életében nagy szerepe volt annak, hogy a Pest-Buda közötti első állandó híd helyéül választották. Építésének kérdése már az 1830-as években sürgető volt, hiszen télen - általában decembertől márciusig, illetve jégzajláskor - a két város között nem volt összeköttetés. Az 1838-as árvíz is megmutatta, hogy a Duna-meder nagyarányú szabályozása nélkül a jégzajlás igen komoly veszedelem, így akkor a híd helye nem lehetett pl. a Gellért hegy alatti szakasza, ahol a folyómeder szűkebb, s a hídpillérek méginkább előidézhették volna a jégtáblák torlódását zajláskor. A Vigadónál lévő hajóhíd környezetében pedig a hídfeljárók építését költséges kisajátítások terhelték volna. Ezért döntött 1838 szeptemberében a hídbizottság Clark javaslatára amellett, hogy a Lánchíd a Nákó -ma Gresham - palota irányába kerüljön, így az addig beépítetlen, természetes Duna-parti tájra nyíló térnek, a Kirakodó térnek - a Lánchíd megépülése után Lánchíd térnek - az északi lezárását is magával hozta. Ez korábban is szándék volt, mert Széchenyi István a Neezeti Színházat a Duna-parton, a Lloyd palotával /mai Atrium szállóval/ szemben szerette volna felépíteni, így amikor a korszak jelentős középületét, a Magyar Tudományos Akadémiát kellett elhelyezni, a választás a Lánchídra szim-