Szabó Ferenc (szerk.): Mezőberény története 2. (Mezőberény, 1973)
Fejezetek Mezőberény művelődéstörténetéből - II. Irányi István: Petőfi Mezőberényben, egykorú adatok és a szájhagyomány tükrében
volt, melyet „Krepdesin”-nek neveztek. (Szürke kadar, vörös burgundi, rózsaszínű és fehér saszlából préselték.) A kertjárások kedvelt szórakozásához többnyire szalonnasütés társult. Ilyenkor a vendégek a kunyhó mögötti szabad területeken „tanyáztak”. A költőnek is hasonló színes élményben lehetett része. * Az iskolai szünidő gyorsan elröpült. Pápára menetele előtt Petőfi még szüleit is meg akarta látogatni, de útját először a körülmények miatt mégis Debrecen felé vette. E távozásáról is Orlai ad részletes tájékoztatást: „Egy itteni pajtásunkat ügyei Debrecenbe szólították s szives hívására, hogy lennénk útitársai, elhatároztuk, hogy a kálvinista Róma megtekintése céljából és Csokonai sírja kedvéért ajánlatát elfogadjuk.”51 A népköltő hamvainál váltak el. Petőfi a Hortobágyon át Tisza-Füred felé távozott gyalogszerrel, Orlai visszament Debrecenbe, hogy alkalmi szekérrel hazautazhasson falujába. 1843 Az 1842-es és 43-as herényi élményeket nem kívánjuk teljesen kettéválasztani. Az ókerti és Laposi-kerti élmények mindkét esztendőben közösek voltak, de az 1843-as esztendő új élményeket, emlékeket is fakasztott. A költő Kemény Mihály ösztönzésére és jó tanácsára elhagyta a gödöllői fordítások után a fővárost: ,,.. . a búzapiacon egy békésmegyei fuvarost fogadott fel, kinek szekere a heti vásárról üresen ment hazafelé, hogy vigye Orlaihoz Mező-Berénybe.”52 Orlaitól is tudjuk, hogy Petőfi Kemény Mihálytól indult útba községünkbe. Színészpályáját kívánta folytatni. Előzőleg Mezőberényben kívánt megpihenni: „E szándékáról — írja Kemény Mihály — őt lebeszélni nem lehetett...” Így meghatározták az indulást „és pedig Mezőberény felé, hol néhány napot Orlainál kívánt tölteni [. ..] Így indult a menet, Petőfi is néhány fennmaradt váltó forintjával Mező-Berénybe. A szüretet ott töltötte.”53 Érkezését Orlai szavaival örökíthetjük meg a leghűbben és a legszebben: „Én már vagy három hete lehettem Mező-Berényben, midőn Petőfi most az egyszer fogadott kocsin, egy újdonatúj ládával nálam megjelent. A láda tele volt tricotás más színpadi öltönnyel, könyvek és írott szerepekkel. A külföldi Regénytár mellett szerzett kevés pénzt jobbára színészi fölszerelésre használta. Szívesen látott vendégem egy hétig időzött nálam. Neve már akkor a lapokat olvasó vidéki közönség előtt is ismeretes volt, s így a mezőberényi lelkes jegyző, költészete iránt(!) becsülésből megvendégelte.”54 radt belőle. Berendezése Petőfi idejében a következő berendezési tárgyakból állott: 1 db 2 m hosszú „priccs”-ből, egy hosszú, széles 8 fokos kettős létrából, egy szépen kidolgozott csömöszölőből, egy faputtonyból. A kunyhóhoz tartozott még egy kis kerek asztalka, két kis könnyű kerti székkel. A kunyhó falán P. S. képe fügött. (Szénrajz volt, fekvő, könyökre támaszkodó fejjel ábrázolta a költő alakját.) 51. Orlai: i. m. 52. Kemény Mihály: i. m. 53. Uo. 54. Orlai: i. m. 46