Dr. Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyiratai V. Miskolcz város története 1800-1910 (Miskolc, 1911.)
II. Irodalmi viszonyok
MISKOLCZY GYÖRGY. 313 volt; azután lelkészi állást viselt 1665-ig Ónodon, ettől fogva Bodrog- Kereszturon, a honnét 1672-ben vagy 1673-ban Báthory Zsófia elkergette. Csakhamar Szilágy-Somlyón, 1686-ban pedig Nagybányán kapott lelkészi hivatalt. A vallási üldözés elől azonban 1689- ben ismét menekülnie kellett. 1690 januárban Erdélybe ment, hol egy ideig minden hivatal nélkül tartózkodott és ezen bizonytalan állapotában némely főasszonyok házánál köztiszteletben és nagy becsülésben részesült; többnyire Görgényben tartózkodott; míg nem 1691 őszén magyar-igeni, 1695-ben székely-udvarhelyi espereslelkész lett és itt halt meg 1696-ban. — Munkái: 1. «Angliai Independentismus avagy Az Ecclesiai fenyítékben és a külső Isteni tiszteletre tartozó jó rendtartásokban, minden Reformata Ecclesiaktól különböző fejetlen lábság». Eggynehány szava hihető, tudós, Belgiumi Doctorocnak irásokban rövideden összve szedegettetett, es Magyar nyelven ki bocsáttatott. Ultrajectumban M.DC.LIV. — 2. «Egy jeles Vad-Kert, Avagy az oktalan állatoknak, úgy mint: (1) A Négy lábuaknak, (2) A Madaraknak, (3) Az Halaknak, (4) A Tsuszó-mászó állatoknak, (5) A Bogaraknak, öt Könyvekbe foglaltatott tellyes Históriája». Melly Elsőben a Tudós és Hires Franzius Farkas, Wittenbergiai Sz., írás Magyarázó Doktor által Deák nyelven irattatott, és sok ízbe kinyomattatott. Az után a Boldog Emlékezetű Miskolczi Gáspár. . . által, Magyar nyelvre fordíttatott. Mostan pedig a magyar Nemzet kedvéért mint ollyan hasznos Munka, közönséges haszonra Világra bocsáttatott. Lőcse, 1702. Miskolczy György, Borsodmegye főperceptora. Szrogh Sámuel ügyvéddel és Erős József főszolgabíróval hárman képezték a megye által megbízott színházi igazgatóságot Miskolczon. Miskolczy régebben Wesselényi Miklós báró megbízottja is volt a magyar színészet ügyében, kivel sűrű levelezést folytatott az erdélyi színészet ápolása érdekében; ezen levelekből az «Irodalomtörténeti Közlemények» (1900) nehányat közölt Dessewffy József gróf is levelezett a miskolczi igazgatósággal szintén az ottani színészet érdekében 1817—19-ben. Benkő Kálmán egy fordított művét: «A véres örökség» cz említi.