Balogh János: Nagykanizsa város és vidékének hadtörténelmi leírása (Nagykanizsa, 1896.)
VII. A vegyes házbeli uralkodók
mellé rendelő apródként, hol 1456-ig tartózkodott, a mikoron atyja halála folytán díszes kísérettel — mint ez egy várurhoz illett — haza Nagy-Kanizsa várába bocsáttatott, hova volt kedves urait — kik inkább csak játszó társak voltak — Lászlót és Mátyást is meghívá, kik vele is jöttek és itt s a környéken huzamosb ideig mint kanizsai vendégek mulattak, mely alkalommal a nagykanizsai várnak épülése és berendezése felől igen dicsérőleg nyilatkoztak; a Balaton és környéke által pedig teljesen elragadtattak. Úgy nyár derekán, a két Hunyadi fiút atyjuk egyszerre csak haza — Zimonyba — rendelé, mivel Mohamet török császár nagy haddal gyorsan Nándorfehérvár alatt termett s azt ostrom alá fogta, egyúttal mint az ország kormányzója Kanizsay Lászlót — mint Nagy-Kanizsa várának urát — is fölhívá, hogy népével a zimonyi táborba siessen; ki e parancs folytán augusztus elejére 2500 főnyi derék hadával Hunyadinál jelentkezett is, kivel a 46 napig tartott fölszabadító harczban hősies részt vett, miközben a Kanizsaiak közül egyik harczos a török császár közelébe kirakodván, azt nyilával mellbe lőtte, minek folytán az lováról lefordult ugyan, de meg sem halt, mivel pánczél inge a lövés hatását mérsékelvén, csak könyű sebet nyert, mindazonáltal ez lett a csatadöntő tény, mivel a törökök szultánjukat lebukni látván, oly zavarba jutottak, hogy pillanatra, mint varázsütésre, a mint a vész hite továbbtovább terjedett, a török hadnak egyes csapatai jeles tagjai, mintegy megzsibbadtan állottak meg, mit a keresztények felhasználva, újult erővel törtek rájuk, minek a törökök tovább ellent nem állhatva, futásnak eredtek és mindenüket hátra hagyva, csak a sebesült szultánnal törődve menekültek, mire a Kapisztrán János által vezérelt keresztesek vették át az üldözést és a menekvők legnagyobb részét levágva, őket széjjel verték. Eme szép diadalmak előidézője szólali Szántó János nagykanizsai közvitéz azonban, a diadal mámorától elragadtatva, mintha csak őneki magának lett volna kizárólagos föladata az egész török sereget megsemmisíteni nagyon is előre rohant és a heves üldözésben örökre eltűnt; nem volt kitudható , hogy elesve hozzája méltó hősi halált lelt-e a világ legszebb helyén, a harczmezőn, vagy fogságba jutva elhurczoltatott a világ legsanyarúbb helyére, az átkos török fogságban ?! - -