Nagy Gyula (szerk.): Orosháza története (Orosháza, 1965)
VI. Függelék - Gazdag László: Orosháza térképezés-története
1:2666-es méretarányú szelvénylapon ábrázolja. Szentetornya Orosházához csatolásával ide került még 63 db szelvénylap is. Az 1930. évi állami földmérés alapján készült el „Orosháza és a hozzá tartozó Kiscsákó békésvármegyei nagyközség földmívelési térképe. Méretarány 1:36000. Orosháza község nagyérdemű közönségének tiszteletük jeléül felajánlják a szegedi m. kir. földmérési felügyelőség mérnökei. Szeged 1931. június hó. Boódor Sándor műszaki főtanácsos hivatalfőnök.”77 Orosházáról a nagyközönség részére kevés térkép jelent meg. Ezek közül elsőnek kell említenünk a Révai Lexikonban 78 megjelent „Orosháza” térképet, továbbá az 1938-ban megjelent „Orosháza község térképét”79, az 1944-ben megjelent Randenich György „Orosháza nagyközség térképét”,80 az 1946-ban készült „Orosháza megyei város” térképét 81, ez utóbbiból készült egy 1:5760-as 53x65 cm nagyságú térkép is.82 Az 1930-as években Demartsik Ferenc orosházi nyomda-, laptulajdonos és könyvkereskedő a nagyközség részére egy magánmérnökkel készítetett egy 1:115 20- as méretarányú térképet. A térképen az utcanevek is fel vannak tüntetve. Számozott-betűzött hálózat könnyítette meg a tájékozódást. A kerületeket külön színnel jelölték. A nyomaton a vasúttól északra fekvő Szőlő nevű városrész (V. - VI. - VII. kerület) északkeleti irányban mintegy 50-100 méterre elcsúszott (valószínűleg térképrajzolási hiba miatt). Ezért volt szükség a térkép helyes összedolgozására, melyet Pukánszky Béla városi főmérnök végzett el. A térképről készített helyesbített rajz pauszra került, és e térképről így készítettek fénymásolatokat. A térkép címe: „Orosháza m. város térképe” Mérete: 35,5x44,5 cm. A hálózat nincs az új térképen. A javított térkép nem került a nagyközönséghez, csupán a városi aparátus használja. 1942- ben az Állami Nyomda kiadásában jelent meg a 23 szelvénylapból álló „OROSHÁZA HELYSZÍNRAJZI TÉRKÉPE”, ezt a város belterületének máig is legrészletesebb térképe. 1943- ban az Állami Nyomda kiadásában jelent meg az 1942-évi mérnöki nyilvántartás szerint „Szentetornya Békésvármegyei nagyközség térképének másolata. Méretarány: 10 poves.”84 Bogárzó, Sóstó, Szőlős puszta területeit ábrázoló 1:206p-es méretarányú részletes helyszínrajzi térképeit Hódmezővásárhelyről adták át az Orosházi Tanács Építési és Közlekedési Osztályának, mert, e területeket a tagosítások és a mezőgazdaság átszervezése folytán Orosházához csatolták. E területet 20 db kataszteri szelvénylap ábrázolja, a térképek az állami nyomda kiadásában jelentek meg.85 A Földtani Intézet kiadásában jelentek meg a Kreybig-féle talajtani térképek. Orosháza területéről 1940-ben jelent meg az 5365/4 szelvényszámú 1:25 ppp-es méretarányú talajtani térkép, melyet 1938-ban dr. Witkowsky Endre felvételezett és szerkesztett.86 A felszabadulás után a nagyobb mértékben és fokozódó ütemben épülő városról több térkép készült. Ezek közül elsőnek kell megemlítenünk Pukánszky Béla főmérnök munkáit, aki 1:25 ppp-es méretarányban készítette el Orosháza bélés külterületének részletes térképét. Ennek elkészítését az tette szükségessé, hogy nem volt olyan térkép, amelyen az időközben bekövetkezett és folyamatosan