Nagy Gyula (szerk.): Orosháza története (Orosháza, 1965)
II. Orosháza földjének története - Kovalovszki Júlia: Orosháza és környéke a magyar középkorban
az elpusztult későközépkori Orosháza (23) tőszomszédságába települt 60 és terjeszkedése során magába olvasztotta a régi falu helyét is. A biztosnak látszó azonosítások is rejtenek azonban megoldatlan kérdéseket. Pl. Tótkomlóstól DK-re a Szárazér partján van egy Árpád-kori eredetű, de csak a későközépkorban elpusztult falu, amelyet a néphagyomány a régi Komlósnak tart (50). Viszont a mai település belső területén is kerültek elő mind Árpád-kori, mind pedig későközépkori leletek (49). Hasonló a helyzet Földvár falunál is: a falutól Ny-ra Harangos-ér partján volt egy Árpád-kori alapítású későközépkori templomos falu (29), de a mai Pusztaföldvár belső területén is kerültek elő Árpád-kori falunyomok (30). Lehetséges, hogy ez utóbbi volt a XV. században említett Földvár-telke, vagyis az elpusztult falu helye az akkor valóban létező Földvár falu mellett.61 Biztosan sem Komlós, sem Földvár esetében nem dönthető el, hogy a középkori elnevezés a két-két falu közül melyikre vonatkozott. Azok közül a későközépkori faluk közül, amelyek a legújabb időkben nem települtek újra, legbiztosabban Fecskés azonosítható, nevét megőrizte a Fecskésparti dűlő neve (33). Azzal egészíthetjük ki a késői írott adatokat, hogy a felszíni nyomok tanúsága szerint a falu már az Árpád-korban fennállott. Kézenfekvőnek látszik, hogy a későközépkori említésű Szőlős azonos azzal a faluhellyel, amelyet a határrészről elnevezett Szőlősi Állami Gazdaság központja környezetében ismerünk (39). E falut Szeremlei Veresegyházával azonosította62 viszont Szőlősnek a Tatársánc közelében levő falut vélte (40).63 Ez utóbbi azonban a felszíni nyomok szerint már az Árpád-korban végleg elpusztult s így nem lehetett Szőlős, amely a későközépkorban is biztosan fennállott. Az írott adatok falvai és a megtalált faluhelyek összevetése még nehezebb Árpád-kori falvaink esetében. Monornak, a területünkön legkorábban (1219) említett falunak 671 az Orosházától ÉK-re elterülő Monor nevű határrészen kereshetjük a helyét.63 Itt azonban már három Árpád-kori falu helyét ismerjük (16, 17, 19), kettőről biztosan tudjuk, hogy temploma is volt (16, 19). Közelebbi adatok hiányában egyikről sem bizonyíthatjuk, hogy forrásunk reá vonatkozik. A másik Árpád-kori említésű (1221) falunk, Szilasnak 86 a helyéről még ennyit sem tudunk. Amint a késői oklevelek Szilasegyháza elnevezéséből kiderül, a falunak temploma volt. Mivel azonban az oklevelek csupán Orosháza környéki puszták egyszerű felsorolásában, közelebbi helymeghatározás nélkül említik a szintén lakatlan Szilasegyháza nevét is, semmi sem indokolja Szeremlei feltevését, aki Szilasegyházát a kardoskúti Hatablaki kápolna dűlőben levő faluval (37) azonosította.67 Mint már említettük, a későközépkori oklevelek számos olyan Árpád-kori falu nevét őrizték meg, amelynek a XV. században már csak elhagyott templomát (egyháza összetételű helynevek), vagy csupán a templom nélküli falu helyét ismerték (telke).68 Ezek közül teljes biztonsággal egyet sem azonosíthatunk. Talán a Sóstóegyháza név azt a falut jelöli, amely a Sóstó Ny-i partján állott (32), bár terepbejárásokon a falu templomának helyét nem találtuk meg. (Lehetséges azonban, hogy nem ez volt az egyetlen falu a Sóstó mellett.) Feltehető, hogy a későközépkori Szentetornya határához pusztaként tartozó Gádoros a mai Gádoros melletti két Árpád-kori falu (1314) egyikének a neve volt. Közülük a késő-