Kuntár Lajos - Szabó László (szerk.): Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok (Szombathely, 1981)
rül. Orbán pápa 1187 április 4-én keltezett oklevelében Szentgotthárdot villa (falu) néven említi, míg a környező helyet' __ két majorságnak (grandia) írja. Ha Szentlegotthárd is a ciszterciek által alapított majorság lett volna, akkor nem írták volna megkülönböztetve villának, a monostor alapítása után 4 évvel. ... a helység már létezett a ciszterciek előtt és a Szent Gotthárd tiszteletére szentelt plébániatemplomhoz tartozott. E templomról nemcsak a helység nyerte a nevét, hanem a ciszterci monostor is.” Valter Ilona „A csata Szentgotthárdtól nyugatra, a mintegy 3—4 km-re fekvő Nagyfalunál, vagy német nevén: Mogersdorfnál folyt le. ... a támadás gondolata nem Montecuccolitól származott, egyedül Hohenlohe ismerte fel a helyzet lényegét, hogy amennyiben nem számolják fel a török hídfőállását azonnal, akkor annak fedezete alatt a török derékhad átkel és tönkreveri a keresztény sereget. . . . Montecuccoli érdemeit a szentgotthárdi csatában sokkal alább kell értékelnünk, mint ahogyan az az eddigi irodalomban általában szokásos volt.” Pejes Géza „A Selyemgyárban - mely az ország legrégibb selyemgyára — a felszabaduláskor nagyobb részt 50—60 éves gépállománnyal dolgoztak. A kasza előállítása komoly szaktudást igényel. Egy-egy kaszán 50-60 műveletet kell elvégezni, hogy kiváló minőségű legyen.” Kránitz József „Említésre méltó, hogy 1869-ben a 7 éves és ennél idősebb férfiak 80,6 és a nők 70,51-a írt-olvasott. A 61,0 és 37,52-es megyei (Körmend 72,1 - 40,9) aránnyal összevetve Szentgotthárd alapvető művelődési feltétele kedvezőnek mondható.” Kuntár Lajos „Szentgotthárd egészségügyi történetének jelentősége nem a régi időkben, hanem éppen a közelmúlt évtizedeiben — az 1930-1960 közötti időszakban - haladta túl a lokális kereteket.” Janny Géza