Örsi Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe (Karcag, 1996)
Fazekas Mihály: Túrkeve története a XIX. században
2 sor. A még eddig közhasználatban volt Póhamara, Kis Kaba, nem különben az úgynevezett rövid hüllők is, mellyek eddig a tőke földeknek csak járulékai gyanánt tekintettek, a tagosítás által tőkésíttetni fognak. 3 sor. A már ekként tagosítás alá esendő földek osztályozandók lévén, erre nézve egy 15 tagból álló választmány fog annak idejében kineveztetni, melly az összes tagosítandó földet a működő Mérnökkel feljárván, lelkiösmeretesen ki fogja jelölni, melly földek jöhetnek l=se, mellyek 2=dik és 3=kat. osztályzatba... 4=er A tagosítás fő czélja lévén a föld birtoknak egy tagban birhatása, vagy legalább annak egymáshoz minél közelebb vonhatása... minden földbirtokosnak szántó és kaszálló földjét ha nem is egy tagban is, de egymáshoz közel... mérje ki...” „...Minden föld birtokosnak leső osztás földje olyan leend, hogy az mind ősszel, mind tavasszal ekével használtassák... ...A düllő jelenlegi hossza megmaradand... a mostan 4 ök szélességű düllő utak 4 ök szélesek lesznek...”255 Előtérbe kerülnek ekkor a folyószabályozási, árvízmentesítési munkálatok is. Nagykiterjedésű földek ármentesítéséről és ezzel kapcsolatban értékesebbé válásáról van itt szó. Erről 1851. augusztus 20-án „... előadatván, hogy a Tisza szabályozás által Túrkeve közösségének határából 4979 hold föld részint már megmentetett, részint védelme az épülőben lévő töltések által várható... azon... 4979 haidföld után járuló ugyan annyi pengő forintokat e hó utolsó napjáig az alsó Szabolcsi osztály pénztárába fizesse be...”256 Sok ember munkáját igényelték a gátépítések is. 1850. augusztus 31- én „Olvastatott Neun Karczagi járási kapitány ... Uy Mihály Urnak ... rendelete, miszerint hírül adatván, hogy a Karajánosban Túrkeve várossá által 750 folyó ös gát töltendő, meghagyatik ... A tervezett gáttöltéshez ezen Városból tizedenként 100-100, öszvesen a 6 tizedből 600 ember rendeltetik...”257 Hír van a folyószabályozási társulatokról is. 1850. november 12-én „Olvastatott P.ladányi járás K.I.Fő Szolga Bírája, Tettes Nábráczky Antal Ur hivatalos Levele, miszerint Túrkevi Várossá Közönsége felszóllittatik, azon Békés Megyében a Berettyó szabályozása tekintetéből alakult társulatbani belépésre, mellynek czélja a Berettyót Bakonszegtől Szeghalomig ásandó csatornán a Körösbe vezetni...” A válasz: „Ezen közönség ... örömmel karolja az alkalmat az összes lakosság jobblétét és hasznát biztos vállalatok által előmozdíthatja ... a Berettyó folyója szabályozása iránt alakulandó társaságbani ... belépésre magát... fölajánlja...”258