Örsi Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe (Karcag, 1996)
Szilágyi Károly: Túrkeve története a XX. század első felében
megyei és országos adóval együtt - adót szedett, előfogatot adott a megyei tisztviselőknek, megszabta a tűz- és vagyonbiztonsági előírásokat stb. Volt tehát tárgya a közéletnek bőven. A városi képviselőtestület közgyűlési ülései nyilvánosak voltak általában. Az ülések vitái sokszor üres szócséplésbe fulladtak, de legtöbbször érdemi vita folyt, ésszerű javaslatok, határozatok születtek a város közössége érdekében. Leghevesebb viták az évi költségvetés tárgyalásakor kerekedtek, hiszen ez komoly, zsebbevágó kérdés volt, mert a város összes kiadásait itt kellett biztosítani a különféle bevételekből - regálék bérbeadásából, adókból, stb. Az 1905. évre összeállított költségvetés például 78306 korona 48 fillért bevételként és 130789 korona 55 fillért kiadásként irányzott elő „... jelen költségvetés 52483 kor. 0,7 fill. hiányt mutat fel, mely költségvetési hiány az összes egyenes állami adókra pótadóképen fog és rendeltetik kivettetni és ez alapon fog beszedetni” - hangzik a városi képviselőtestület határozata.67 A pótadó kivetési kulcsát a következőképpen állapították meg: a) az összes egyenes adóra 32,13 % b) a földadóra 0,42 % c) a ház, a kert stb. adóra 6,75 %.68 Túrkeve adózó polgárainak évtizedeken át a pótadó kivetése jelentett nagy gondot, hiszen ez állandóan emelkedett. (Egy 1930-as újságcikkben található: , A város 1929. évi költségvetése 456.863 pengő 20 fillérben állapítja meg a szükségletet az 1930. évre, ... a 122.622. 68 fill. hiány fedezetére a minisztérium 75 %-os pótkulcsot állapított meg.”69 Volt olyan gazdasági év a két világháború közötti időszakban, mikor a pótadó kivetési kulcsa a 100 %-ot is átlépte. A képviselőtestület fontosabb határozatait, így a költségvetést is, fel kellett terjeszteni a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz jóváhagyásra. A városi szabályrendelet állapította meg az ügyek viteléhez szükséges elöljáróság, segéd-, kezelő-, és szolgaszemélyzet létszámát.70 . A községi elöljáróságot képezik: a) a polgármester b) két fizetéses tanácsos ..., 5 fizetés nélküli tanácsos ... c) rendőrkapitány, d) főjegyző e) két jegyző f) tiszti ügyész és egy helyettes ügyész g) árvaszékes ülnök h) pénztárnok 173