Chobot Ferenc: A Váczi Egyházmegye történeti névtára. Második rész: A papság életadatai (Vác, 1917)
A váczi egyházmegye papjainak életadatai
Papok életadatai a szendehelyi plébánia adminisztrátora lett 1902. óta ismét káplán volt Kiskúnfélegyházán (óplébánia), Czegléden, Rákospalotán, Csongrádon, Szentesen, Mezőtúron, Czibakházán és Kiskúndorozsmán. A püspök 1911-ben kartali helyettes plébánossá nevezte ki.Papnövendék korában sokat fordított németből. A Pázmány Egylet által kiadott Szemelvények III. évfolyamában megjelent A harmincadik c. elbeszélése Hirschfeld után; több regény és elbeszélés fordítása lapokban és folyóiratokban; önállóan A pap és az Oltáriszentség. 30 elmélkedés Chaumont után. Kecskemét, 1896. (NII.150,203.) . Bodonyi Mihály, született Balassagyarmaton, 1856. október 14-én. Tanulmányait Váczon végezte. 1879. július 7-én pappá szenteltetvén, tizennégy évig káplánkodott. 1893. óta Becskén helyettes plébános volt s ott halt meg, 1895. július 11-én. (III. 154.) Bodonyi (Kajtár) Miklós, született Berkiben (Nógrád vm.) 1756. november 30-án. Tanulmányait Váczon elvégezvén, 1780-ban pappá szentelték. Három évi káplánkodás után 1783-ban herédi, 1785-ben tápióbicskei, 1794-ben romhányi, 1799-ben abonyi, 1802-ben kiskúnfélegyházai plébános és kiskúnsági alesperes lett. Nagybátyja, Bodonyi Sándor püspökhelyettes, 1808-ban váczi kanonokká neveztette ki. Mint ilyen képviselte a káptalant az 1812. évi országgyűlésen és dombói címzetes apát lett. Tiller nagyprépost halála után káptalani helynökké választották. Résztvett az 1822. évi pozsonyi zsinaton és a szentírás-fordítási bizottság tagja volt. A káptalanban fokozatosan haladt az olvasókanonokságig. Meghalt 1835. évi június 27-én és a székesegyház sírboltjába temették el. — Nyomtatásban megjelent tőle: Ajtatos adakozásra serkentő beszéd. Szeged, 1806. és Oratio funebris quam Gabr. Zerdahelyi laudibus dicavit. Vacii, 1814. (Színnyei. Magyar írók élete. I. 1153. — Chobot. A romhányi plébánia tört 31-32. — Nr. 63., 164, 182, 266, 326, 357 ) 2 Bodonyi Sándor (bodonyi), született Tereskén, 1734. március 21-én. Mint egészen fiatal pap 1760-ban szentesi, 1762-ben tápiószelei, 1765-ben romhányi plébános és nógrád-kerületi esperes lett. Mária Terézia királynő 1768-ban váczi kanonokká, 1772-ben jásztyi apáttá, 1801-ben scopii címzetes püspökké és váczi nagypréposttá nevezte ki. Zerdahelyi távozása után káptalani helynökké választatván, az egyesített belgrádi és szerémi püspökségek címére püspökké